A biogázok fontos szerepet játszanak a tiszta energiára való átállásban. Ellentétben a földgázzal – amely fosszilis tüzelőanyag, és amelyet az EU nagyrészt importál –, a biogázokat helyben, belföldön állítják elő. A biogázok részei annak a megoldásnak, amellyel az EU csökkentheti az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, különösen az ukrajnai háború következményeinek fényében.

Az EU célja, hogy növelje a biogáz és biometán termelését. 2023-ban az EU-ban a földgáz 6%-át helyettesítette 16 millió tonna olajegyenértékű (Mtoe) biogáz.

Bár a biogáz és a biometán kedvezően hat a klímára és az energiapolitikai biztonságra, még mindig számos tévhit és félreértés övezi őket. Íme 5 fontos dolog, amit érdemes tudni.

1. A biogáz előállítása biztonságos

A „oxigénmentes” baktériumok (anaerob baktériumok) által előállított biogáz vagy biometán nem károsítja az emberi egészséget, ha biztonságos és jól szabályozott környezetben történik az előállítása.

Az anaerob lebontás évmilliárdok óta természetes folyamat – például mocsarakban, lápokban, vagy akár a tehenek gyomrában! Az iskolai biológiaórákról emlékezhetsz rá: a szerves anyagok baktériumok segítségével bomlanak le. Egyes baktériumok kizárólag oxigénmentes környezetben élnek, mint a mocsarak, mély tavak, hulladéklerakók vagy állatok beleiben. Ezek a mikrobák a hulladék lebontása közben biogázt termelnek.

A tudósok a természet megfigyelésével képesek voltak ezt a folyamatot irányított körülmények között (meghatározott hőmérséklet, alapanyag-összetétel, adagolási ciklus) újraalkotni és folyamatosan felügyelni. A biogázt erős, biztonságos, zárt rendszerekben állítják elő, ahol a baktériumok oxigénmentes környezetben biztonságban dolgozhatnak.

A biogázrendszerek segíthetnek a kórokozók kezelésében is az organikus hulladékban és trágyában. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a szabványos biogáz-feldolgozás hatékonyan semlegesíti a legtöbb hőérzékeny baktériumot, vírust és parazitát, ezáltal javítja a higiéniát és a biztonságot a friss trágyához képest.

2. A biogázüzemek közelsége előnyös lehet a helyi közösségek számára

A modern technológia, tervezés és üzemeltetés révén a biogázüzemek barátságos szomszédokká válhatnak.

A jól irányított biogázprojektek javítják a környezetet, a helyi gazdaságot és az életminőséget. A dániai Køge-öböl térségében például a sertéstrágyából, cellulózból és algából történő biogáztermelés hozzájárult a tápanyag- és szervesanyag-túlterhelés (eutrofizáció) csökkentéséhez, így megtisztította az öblöt.

Eredmény: jobb vízminőség, helyreállított rekreációs területek, növekvő ingatlanértékek és magasabb életminőség. Az újrahasznosított tápanyagok pedig az ökológiai gazdálkodásban hasznosulnak, fenntartható, szigorú előírásoknak megfelelő műtrágyaként.

Az olyan problémák, mint a szag, zaj vagy metán- és ammóniakibocsátás, hatékonyan kezelhetők például takart tárolókkal vagy levegőszűrő rendszerekkel. Valójában a biogáztermelés pozitívabb hatású lehet a közösségekre, mint a hagyományos hulladék- vagy trágyakezelés. A trágyát zárt rendszerekben feldolgozva csökkenthető a szag, a metán- és ammóniakibocsátás, valamint a talajvíz-szennyezés és a tápanyag-kimosódás.

3. A biogáz és a biometán jelentős klímaelőnyökkel jár

A trágya, hulladéklerakók és bomló szerves hulladék metánt bocsátanak ki, amely 28-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO₂! A biogázüzemek azonban kontrollált, zárt anaerob körülmények között összegyűjtik ezt a metánt, így biogázt állítanak elő.

Ezáltal fontos szerepet játszanak az EU tisztaenergia- és klímacéljainak elérésében, mivel megújuló, tisztább alternatívát kínálnak a fosszilis tüzelőanyagokkal, különösen a földgázzal szemben. Az anaerob lebontás melléktermékei bio­műtrágyaként is felhasználhatók a talaj gazdagítására.

Ahogy a baktériumok lebontják a szerves anyagot, megújuló, helyben előállított biogáz keletkezik, amely energiaforrásként használható főzésre, fűtésre, villamosenergia-termelésre, sőt akár járművek üzemanyagaként is. Ez segíti a nehezen villamosítható ágazatok (például nehézipar, közlekedés) dekarbonizálását és előmozdítja a körforgásos gazdaságot.

Bizonyos esetekben a biogáz és a biometán negatív kibocsátásokat is eredményezhet. Amikor trágyából, szennyvíziszapból vagy élelmiszer-hulladékból állítják elő, a folyamat olyan metánt és CO₂-t fog meg, amelyek egyébként a légkörbe kerülnének.

4. A biogáz létfontosságú tápanyagokat biztosít

A biogáz és a biometán előállítása során hasznos, fenntartható, helyben keletkező melléktermékek jönnek létre, mint például a fermentációs maradék (digestátum), biogén CO₂ és biochar.

A digestátum az anaerob lebontás szerves maradéka, amely foszforban gazdag – ez az EU számára kritikus nyersanyag. Emellett nitrogént és káliumot (hamuzsír) is tartalmaz, amelyeket az EU jelenleg importál. A digestátum a talaj tápanyag-utánpótlására vagy bio­műtrágya előállítására is használható, megfelelő mezőgazdasági alkalmazás mellett. Ez támogatja a fenntartható mezőgazdaságot és pluszbevételt is jelenthet a biogáztermelőknek.

A biogén CO₂ a biometángázból kiválasztott tisztított szén-dioxid, amelyet számos területen hasznosítanak – például növényházakban, biokémiai termelésben, vízkezelésben vagy az élelmiszer- és italiparban.

A biochar (biológiai eredetű szén) javítja a talaj egészségét, elősegíti a lebomlást, és hozzájárul a szén hosszú távú megkötéséhez a talajban.

5. A biogáztermelés erősíti az energiaszektort

A biometán hazai, biztonságos energiaforrás, amely tisztább és megfizethetőbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

A biogáz és a biometán bevált technológiákra épül, amelyekben az EU világviszonylatban is élen jár. Európa hatékony termelési rendszereket fejlesztett ki, amelyek helyi munkahelyeket teremtenek és erősítik a technológiai önállóságot.

Ellentétben az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokkal, a biometán stabil, igény szerint rendelkezésre álló, megújuló villamosenergia-forrást kínál. Segíthet az elektromos hálózat kiegyensúlyozásában, miközben tiszta energiát biztosít a háztartások, az ipar és a közlekedés számára.

A biometán molekuláris szinten is helyettesítheti a fosszilis gázt különböző ipari folyamatokban.

További információ a biogázról és biometánról

A biogázüzemek típusai
Az oxigénmentes környezet nagy léptékben is létrehozható biogázüzemekben, ahol speciális, zárt tartályokat (fermentorokat) használnak. Ezeket általában ott építik, ahol bőségesen áll rendelkezésre alapanyag. Négy fő típus létezik:

• Gazdasági üzemek: trágyát, mezőgazdasági hulladékot, energianövényeket használnak.

• Élelmiszer-, ital-, papír- és cellulózipari üzemek: saját melléktermékeiket dolgozzák fel, többnyire saját energiaigényükre.

• Városi üzemek: szennyvíziszapot, lerakókból származó gázt és begyűjtött élelmiszer-hulladékot használnak.

• Ipari üzemek: szupermarketek, vendéglátóipar és más helyi hulladékforrások anyagát dolgozzák fel.

A biogáztól a biometánig
Ha a biogázból eltávolítjuk a szén-dioxidot, biometán keletkezik – egy megújuló gáz. A biometán közvetlenül betáplálható a gázhálózatba, vagy tiszta üzemanyagként is használható. A tisztítás során nyert biogén CO₂ pedig helyettesítheti a fosszilis eredetű szén-dioxidot, vagy tartósan kivonható az üvegházhatású gázok körforgásából.

 

A biogáz és a biometán egyre inkább kulcsfontosságú szereplője a tisztaenergia-átmenetnek. A megújuló, belföldön előállított gázok segíthetnek a kibocsátások csökkentésében, az energiabiztonság megerősítésében és a körforgásos, erőforrás-hatékony gazdaság megteremtésében – különösen a nehezen villamosítható ágazatokban.

Ha a biogázrendszereket magas környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak megfelelően működtetik, akkor biztonságosak és széleskörű előnyöket hoznak a közösségek számára: javítják a hulladékgazdálkodást, csökkentik a kibocsátásokat, és értékes melléktermékeket biztosítanak a mezőgazdaság és az ipar számára.

Bár a biogáz és a biometán önmagukban nem jelentik a teljes dekarbonizáció megoldását, rugalmas és bővíthető hozzájárulást nyújtanak az EU klíma- és energiacéljaihoz. Fejlesztésük – megfelelő szakpolitikai és innovációs támogatással – fontos szerepet játszhat az EU ellenállóbb és fenntarthatóbb energiarendszerének kiépítésében.