Megfér-e egymással a versenyképesség és a fenntarthatóság?
Az Európai Unió célja, hogy egyszerre növelje versenyképességét és fenntarthatóságát, de a vállalatok és egyes kormányok szerint a Zöld Megállapodás túlzott terheket ró az iparra. Különösen az autóipar és a mezőgazdaság érzi a szigorú kibocsátás-csökkentési szabályok hatását, amelyek megváltoztatják a működésüket és növelik a költségeiket.
Válaszul az Európai Bizottság bemutatta a Versenyképességi Iránytűt és a Tiszta Ipari Megállapodást. Ezek a programok célja, hogy egyensúlyt teremtsenek a fenntarthatósági célok és a gazdasági növekedés között, miközben támogatják az innovációt és a dekarbonizációt. A Bizottság szerint az ipar alkalmazkodóképessége kulcsfontosságú, és a hosszú távú versenyképesség érdekében szükségesek ezek az intézkedések.
Az adatok is azt mutatják, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés nem zárják ki egymást. 1990 és 2023 között az EU GDP-je 68%-kal nőtt, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása 37%-kal csökkent. Ennek ellenére egyes iparágak attól tartanak, hogy a szigorú szabályok miatt versenyhátrányba kerülnek más régiókkal, például az Egyesült Államokkal vagy Kínával szemben, ahol a környezetvédelmi szabályozás kevésbé szigorú.
A vita tehát arról szól, hogy az uniós szabályozás képes-e egyidejűleg biztosítani a gazdasági növekedést és a környezeti fenntarthatóságot, vagy pedig a vállalatok versenyképességét veszélyezteti. A következő években kiderül, hogy a szabályozások mennyire segítik vagy akadályozzák Európa iparának fejlődését.
Forrás: G7
