A Bizottság közzé tette az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentést, mely áttekinti, hogy a jelenlegi Bizottság megbízatása alatt az EU hogyan kezelte az energiapolitika terén felmerült kihívásokat.

A jelentés kiemeli, hogy az elmúlt években az Uniónak sikerült felülkerekednie az energiaellátása biztonságát érintő kritikus kockázatokon, visszaszereznie az energiapiac és az árak feletti irányítást, és felgyorsítani a klímasemlegességre való átállást:

• A megújulóenergia-termelés kapacitásai rekordokat döntenek. 2024 első felében az EU villamosenergia-termelésének fele megújuló energiaforrásokból származott.
• Az orosz gáz importja az uniós behozatalon belül 2021 és 2024 júniusa között 45%-ról 18%-ra csökkent, ezzel egyidejűleg nőtt a megbízható partnerektől, például Norvégiából és az Egyesült Államokból származó import.
• 2022 augusztusa és 2024 májusa között 138 milliárd köbméterrel csökkentettük a gázkeresletet.
• Az EU a télre készülve már 2024. augusztus 19-én, jóval a november 1-jei határidő előtt elérte a 90%-os gáztárolási célértéket.
• A 2022. évi energiaválság csúcsáraihoz képest az energiaárak stabilabbak és sokkal alacsonyabbak.
• Az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1990 és 2022 között 32,5%-kal csökkent, míg az uniós gazdaság ugyanebben az időszakban mintegy 67%-kal nőtt.
• A fosszilis tüzelőanyagokról való átállás érdekében az EU nemzetközi szinten is vezető szerepet vállalt a megújulóenergia-kapacitás megháromszorozására és az energiahatékonyság javításának megduplázására irányuló globális kezdeményezésben, melyet a Dubajban tartott COP28 konferencia valamennyi fele jóváhagyott.

Jelentős előrelépés történt a megújuló energia területén. Több energiát termeltünk szélből mint gázból, az Unióban az atomenergia mögött a szélenergia lett a villamos energia második legjelentősebb forrása, és 2024 első felére az EU-ban megújuló energiaforrások termelték a villamos energia 50%-át. 2022-ben az EU primerenergia-fogyasztása ismét csökkenő tendenciát mutatott: 4,1%-kal esett vissza. Mindazonáltal fokozni kell az energiahatékonysági erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az EU 2030-ra elérje a végsőenergia-fogyasztás 11,7%-os csökkentésére vonatkozó célkitűzést. További előrelépésre van szükség, nem utolsósorban a fűtőberendezések nagyarányú villamosítása és az épületfelújítások terén. A magas energiaárak kezeléséhez is fokozott erőfeszítésekre van szükség. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy javuljon az uniós ipar versenyképessége és minél előbb sor kerülhessen az európai gazdaság villamosításához elengedhetetlen integrált európai infrastrukturális hálózatokba történő beruházásokra.

A jelentés emlékeztet arra, hogy a 2030-as energia- és éghajlat-politikai célok közös teljesítése érdekében valamennyi tagállamnak a lehető leghamarabb be kell nyújtania végleges aktualizált nemzeti energia- és klímatervét. Az aktualizált nemzeti energia- és klímatervek tervezeteinek 2023 decemberében közzétett értékelése azt mutatja, hogy a tagállamok megfelelő lépéseket tettek, de ezek még nem elegendők ahhoz, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentsék a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Végleges terveikben a tagállamoknak figyelembe kell venniük a Bizottság ajánlásait. A Bizottság ma tette közzé az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet működését értékelő jelentését is, mely arra a következtetésre jut, hogy a rendelet – azáltal, hogy koherensebbé, integráltabbá és egyszerűbbé teszi a tervezést és a jelentéstételt – fontos szerepet játszik abban, hogy az EU jó úton haladjon a 2030-as célok elérése felé.

A jövőben foglalkozni kell az olyan új és kialakulóban lévő kihívásokkal, mint a megújuló energiaforrásokat és az energiahatékonysági célokat illetően jelenleg tapasztalható ambícióhiány, a fokozódó energiaszegénység, az energiaárakban mutatkozó különbségek a többi globális versenytárshoz képest, valamint az új, stratégiailag kritikus függőségek kialakulásának kockázata. E kihívások terén határozott szakpolitikai válaszra, valamint fokozott uniós és tagállami szintű erőfeszítésekre, azaz összehangoltabb koordinációra, erősebb piaci integrációra és együttes fellépésre lesz szükség.

Az EU továbbra is támogatja Ukrajnát az energiarendszere elleni folyamatos orosz támadásokkal szemben. Az ukrán és a moldovai hálózatok, illetve a kontinentális európai hálózat szinkronizálása hozzájárult Ukrajna villamosenergia-rendszerének stabilizálásához, és a villamosenergia-áramlás jelenlegi kapacitása 1,7 GW-ot tesz érhetővé a kereskedelem számára. E fejleménynek köszönhetően Ukrajna sürgősségi behozatalra is igényt tarthat. 2024. július 31-ig a tagállamoktól származó összes hozzájárulás több mint 40%-át az energiaágazatra fordították, az uniós polgári védelmi mechanizmus teljes becsült hozzájárulása pedig meghaladta a 900 millió eurót. Az Ukrajnai Energiatámogatási Alap (UESF) 2024 júniusáig szintén több mint 500 millió eurót mozgósított. Emellett az EU 50 milliárd euró összegű Ukrajna-eszköze 2027-ig nyújt megbízható finanszírozást Ukrajna helyreállításának és fenntartható gazdasági növekedésének támogatásához.

Növekvő energiabiztonság, fokozott versenyképesség

Az uniós gyártók a globális és a belföldi piacokon is egyre kiélezettebb versennyel szembesülnek a nettó zéró technológiák terén. E kihívások kezelésének összefüggésében a jelentés hangsúlyozza a nettó zéró iparról szóló jogszabály, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet, valamint a villamosenergia-piac szerkezetét érintő reform fontos szerepét. A ma közreadott jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a nettó zéró technológiák gyorsabb fejlesztése és az EU gyártási bázisának megerősítése érdekében építeni kell az ipari partnerségekre. Fontos szerepet fognak játszani az olyan ipari szövetségek, mint az Európai Akkumulátorszövetség, az Európai Tisztahidrogén-szövetség, a Napenergia-ipari Szövetség, a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok értékláncával foglalkozó ipari szövetség és a kis moduláris reaktorokkal foglalkozó ipari szövetség. A tiszta energiára való átállást érintően a Bizottság és az ipar, illetve a szociális partnerek között folytatott párbeszédek támogatni fogják az európai zöld megállapodás végrehajtását.

A 2030-ig mintegy 40 milliárd eurós becsült költségvetéssel rendelkező Innovációs Alap szintén döntő szerepet játszik. Az EU ETS Innovációs Alapból finanszírozott Európai Hidrogénbank megkezdte működését, és lefolytatta az első sikeres uniós árveréseket, melyek során közel 720 millió eurót ítélt oda hét, megújuló hidrogénnel kapcsolatos európai projektnek. 

A tudatos fogyasztói magatartás megerősítése a tiszta energiára való átállás érdekében

Az új energiapiaci jogszabályok – például a villamosenergia-piac szerkezetének reformja – fokozott védelmet fognak nyújtani a legkiszolgáltatottabbaknak a szolgáltatás lekapcsolása ellen. Földgázár-válság esetén a tagállamok intézkedéseket vezethetnek be a fogyasztók védelme, valamint a megfizethető energiához és az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. Ez magában foglalja a kiskereskedelmi szintű árképzésre irányuló beavatkozásokat is, melyekkel megvédhetők a fogyasztók a túlzottan magas áraktól.

A Szociális Klímaalap szintén kulcsfontosságú eszköz ehhez. 2026 és 2032 között legalább 86,7 milliárd eurót fog mozgósítani a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből és legalább 25%-os tagállami társfinanszírozásból. Az alap támogatni fogja az energiahatékonysági felújításokra, a megfizethető és energiahatékony lakhatáshoz való hozzáférésre, a tiszta fűtő- és hűtőrendszerekre, a megújuló energia integrálására, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitásra és közlekedésre irányuló strukturális intézkedéseket és beruházásokat. Az alap révén lehetőség van ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás nyújtására is.