Az uniós tagországok kis- és középvállalkozói szektorához hasonló a magyar vállalkozások súlya a gazdaságban, de elaprózódott, és alulfinanszírozott, ez pedig a versenyképességben is látszik. A magyar vállalkozások 99,9 százaléka kis-és középvállalkozás, a munkavállalók 72 százalékát ezek foglalkoztatják, a 2022-es adatok szerint a GDP 56,2 százalékát adták. A probléma az, hogy a mikrovállalkozások túlsúlyban vannak, nem használják ki a mérethatékonyságból fakadó lehetőségeket, és ez makrogazdasági szinten érezhető, csökkentik a versenyképességi mutatókat.

Az infláció és a megugrott kamatok mindenütt egy visszafogottabb mederbe terelte a vállalkozásokat, amire a kormányok sok országban finanszírozási politikákkal reagáltak, a magyar kormány ősszel állt elő a huszonegy pontos csomagjával, benne a Demján-programmal. Amikor októberben a kormány bejelentette a szektort támogató programot, akkor 3–6 százalékos növekedést prognosztizált a miniszterelnök, és az akkor még pénzügyminiszter Varga Mihály. Azóta az első negyedéves adatokból tudjuk, hogy eléggé optimista volt az előrejelzés, hiszen egyedül a magyar gazdaság zsugorodott ebben az időszakban. A vállalkozások támogatási csomagja összetett, annyian pályáztak, hogy június elején már a keret megemelését is bejelentették. A csomag legjelentősebb eleme a tőkeprogram, ezt március elején indította el a kormány, és úgy tűnik, hogy bár kockázatos, mégis nagy a tülekedés.

Decemberben, nem sokkal a program bejelentése után adott interjút Kőkuti Attila, a megyei iparkamara elnöke, aki Parragh László leváltása után az országos kamarai vezetésbe is bekerült. Az elnök ekkor részletesen elmondta, hogy mit is jelent a tőkeprogram: a tőkealap jelképes, 1 százalékos üzlet-, illetve tulajdonrészt szerez a támogatott vállalkozásokban, míg a tőkeforrás 99 százalékát tulajdonosi kölcsön formájában biztosítja a cégeknek, erre évente szükséges kamatot fizetnie a vállalkozásoknak. A bevont tőke visszafizetése pedig csak a futamidő végén, egy összegben szükséges. Szóval nem kockázatmentes, de aki mer, az nyerhet.

A közelmúltban szerveztek a megyei kamarában egy építészeti konferenciát, itt Kőkuti Attila kitért a helyi gazdasági kilátásokra, nem titkolva, hogy országosan egyelőre ijesztő a visszaesés, a magyar gazdaság teljesítménye rendkívül alacsony.

– Az iparkamara próbálja elérni, hogy legyenek olyan cégek, amelyek képesek megugrani a lécet, de annyit tud segíteni, hogy megoldásokat, külföldi példákat mutatnak, a végső mérce a piac lesz. A piaci kényszer fogja azt a helyzetet megteremteni, hogy lesznek, akik megugorják a lécet, és lesznek, akik nem – mondta a konferencián Kőkuti Attila. Az elnök a megyei helyzetről szólva azt is hozzátette, hogy itt a BYD teljesen át fogja rajzolni a megye gazdaságát. Az közismert, hogy a gyárépítésben elenyésző a magyar vállalkozók részvétele, de Kőkuti szerint a BYD elindulásával beszállítói, és szolgáltatási szektorális lehetőségek nyílnak meg, ebben kaphatnak szerepet a helyi cégek. Ha nekiugranak.

A 200 millió forintig tőkekölcsönt adó programra tizenkilenc megyei cég adta be a pályázatát, Kőkuti Attila azt nem árulta el, hogy mely cégek vágtak bele, de azt igen, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyekkel már a szerződést is megkötötték, a többiek bírálata még folyamatban van. Az első szűrön mind a tizenkilenc pályázó átment, a kamara képviselői személyesen vizsgálják a jelentkezők felkészültségét.

– Olyan cégekre van szükség, amelyek hatékonyságban, versenyképességben exportképessé is válhatnak adott esetben. Most vagyunk abban a szakaszban, hogy konkrét az üzleti terveket vizsgáljuk – tette hozzá Kőkuti, és arra is kitért, hogy mind a tizenkilenc nem fog beleférni a keretbe.

A tőkeprogramra jelentkezők zöme a fővárosban pályázott, ez a túlsúly megmaradt, de a megyékben nagyjából közel hasonló arányú a jelentkezés, igaz van olyan megye, ahol csupán három igénylő nyújtott be pályázatot.

Forrás: https://szeged.hu/cikk/a-byd-vizvalaszto-lehet-a-megyei-vallalkozasok-eleteben