A Bizottság közzétette a 2024-es energia­támogatási jelentést, amely részletesen bemutatja a tagállami kormányok által 2023-ban nyújtott támogatások mértékét.

Az EU Kormányzási Rendelete és a nemzetközi kötelezettségvállalások alapján készült jelentés megállapítja, hogy az energiátámogatások 2021-ig stabilak voltak, majd 2022-ben az energiaválság miatt ugrásszerűen megnőttek, végül 2023-ban mérsékelten csökkentek.

• Az EU összes energiátámogatása 2021-ben 213 milliárd euróról 2022-ben 397 milliárd euróra nőtt, majd 2023-ban 10%-kal csökkent, 354 milliárd euróra (a GDP 2,10%-a, 2022-ben 2,37%).
• A nemzeti válságintézkedésekből fakadó támogatások 2023-ban 145 milliárd euróra csökkentek (2022-ben 187 milliárd euró volt).
• 270 nemzeti intézkedés született az energiaválság kezelése érdekében.
• A válságintézkedések fő kedvezményezettjei:
  • Háztartások: 121 milliárd euró (2021–2023)
  • Ipar: 30 milliárd euró
  • Közlekedési szektor: 28 milliárd euró
  • Ágazatközi támogatás: 125 milliárd euró
• A fosszilis tüzelőanyagok támogatása 2023-ban 111 milliárd euróra csökkent, ami 18%-os csökkenést jelent a 2022-es rekordhoz képest.

Következtetések

A jelentés szerint az EU-nak és a tagállamoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy 2030-ig teljesen megszüntessék a fosszilis tüzelőanyagok támogatását.

• Nagyobb átláthatóságra van szükség az energiátámogatások terén.
• Egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni a technológiák között, és ösztönözni kell a tiszta energia elterjedését a fosszilis technológiák támogatása helyett.
• Nemzetközi szinten csökkenteni kell a legszennyezőbb energiahordozók támogatását.

Következő lépések

A Bizottság új vezetésében Wopke Hoekstra, klímaügyi biztos, valamint Dan Jørgensen, energiaügyi biztos közösen dolgoznak egy útiterven a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos kivezetésére, beleértve annak figyelembevételét a következő többéves pénzügyi keretben.

(Forrás: Európai Bizottság)