„Az Európai Bizottság ma bemutatta a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképét, amely voltaképp az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjére vonatkozó ambiciózus ütemterv. Az ütemterv a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari szereplők több generációja számára teremti meg az alapokat ahhoz, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszer vonzó, versenyképes, ellenállóképes, jövőorientált és méltányos legyen.

A stratégiai jövőképben felvázolt valamennyi intézkedés előfeltétele, hogy tovább egyszerűsítsük a szabályozást, és segítsük az innovatív megoldások és a digitalizáció elterjedését. A Bizottság még idén elő fog terjeszteni egy átfogó egyszerűsítési csomagot a mezőgazdaság jelenlegi jogszabályi keretére vonatkozóan, és elő fogja terjeszteni a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó európai digitális stratégiát is, hogy ezáltal is támogassa a digitális technológiára nyitott gazdálkodásra való átállást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Mezőgazdasági termelőink központi szerepet töltenek be az EU élelmiszer-termelési rendszerében. Mindennapi kemény munkájuknak köszönhető, hogy biztonságos és jó minőségű élelmiszer kerül az asztalunkra. A gazdáknak azonban egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a globális verseny és az éghajlatváltozás miatt. Ezért ma egy olyan átfogó stratégiát kínálunk, amely vonzóbbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszi a gazdálkodást.”

A stratégiai jövőkép négy kiemelt területet határoz meg:

• Vonzó ágazat: A gazdálkodásnak kellően stabil pályának kell lennie ahhoz, hogy a fiatalok szívesen válasszák ezt a hivatást. Ebben szerepet játszik a tisztességes jövedelem és a célzottabb költségvetési támogatás is. Aktívan támogatni kell a gazdákat abban is, hogy hasznot húzhassanak az innovációból és az új üzleti modellekből, beleértve a szén-dioxid-kibocsátási és biodiverzitási krediteket mint kiegészítő bevételi forrásokat. A Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a mezőgazdasági termelők ne kényszerüljenek arra, hogy termékeiket rendszeresen a termelési költségek alatti áron értékesítsék, és e célból konkrét intézkedéseket fog hozni, többek között a tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló irányelv felülvizsgálatával. A Bizottság 2025-ben elő fogja terjeszteni a nemzedékek megújulását elősegítő stratégiáját, amely ajánlásokat tartalmaz olyan intézkedésekre, amelyek segítségével mind uniós, mind nemzeti/regionális szinten felszámolhatók a fiatalok és az új belépők mezőgazdasági termelővé válásának akadályai.
• Versenyképes és ellenállóképes ágazat: Az EU – különféle módszereket alkalmazva – a továbbiakban is prioritásként kezeli a biztonságot és a szuverenitást az élelmezés terén. Teljeskörűen ki fogjuk használni a kereskedelmi tárgyalások és megállapodások adta lehetőségeket, megvédve az európai mezőgazdasági termelők érdekeit. A stratégiai jövőkép reagál a gazdák, a polgárok és általában az egész társadalom azzal kapcsolatos igényére is, hogy az importált termékekre vonatkozó termelési előírások összehangoltabbak legyenek annak érdekében, hogy az ambiciózus uniós szabványok ne okozzanak versenyhátrányt, és összhangban legyenek a nemzetközi szabályokkal. Ezért a Bizottság 2025-ben lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy felmérje a szabványok nagyobb mértékű harmonizációjának hatását, például az EU-ban betiltott veszélyes növényvédő szerek és az állatjólét tekintetében. Emellett az élelmiszer-biztonsági előírások szigorú érvényesítése és ellenőrzése továbbra is olyan prioritás, amely nem képezheti alku tárgyát. Az ágazat hosszú távú jövőjének biztosítása érdekében a Bizottság nagyobb hangsúlyt fog fektetni az állatállománnyal összefüggő kérdésekre.
• Időtálló ágazat: Európa mezőgazdaságának fontos szerep jut az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásban. A stratégiai jövőkép elismeri, hogy az éghajlat-politikai fellépést össze kell egyeztetni az élelmezésbiztonsággal és az ágazat előtt álló sajátos kihívásokkal.  A mezőgazdasági termelőket jutalmazni kell a természetbarát módszerek alkalmazásáért. Ezzel összefüggésben a Bizottság alaposan mérlegelni fogja, szükséges-e további tilalmat bevezetni a növényvédő szerek használatára vonatkozóan, ha észszerű időn belül nem állnak rendelkezésre alternatívák, és harmonizálni fogja a biopeszticidek uniós piacra jutását. A Bizottság emellett ki fog dolgozni egy önkéntes teljesítményértékelési rendszert, az úgynevezett „fenntarthatósági iránytűt mezőgazdasági üzemek számára”, hogy segítse a gazdákat az üzemek szintjén nyújtott teljesítményük mérésében és javításában. Vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia is készül majd a hatékonyabb vízfelhasználás iránti sürgető igény kielégítésére.
• Méltányos élet- és munkakörülmények a vidéki térségekben: A Bizottság frissíteni fogja a vidékfejlesztési cselekvési tervet, hogy a vidéki területek életteliek és működőképesek maradjanak, és továbbra is szorosan kapcsolódjanak az EU kulturális és természeti örökségéhez.  Az érdekeltek széles körének bevonásával (idetartoznak többek között a fogyasztók, a mezőgazdasági termelők, az ipar és a hatóságok) éves élelmiszerügyi párbeszéd is indul majd, melynek célja megoldásokat találni olyan kérdésekre, mint az élelmiszerek megfizethetősége és az innováció. A továbbiakban a Bizottság foglalkozni kíván az élelmiszer-pazarlás csökkentésével és az állatjóléttel kapcsolatos társadalmi aggályok kezelésével is.

Ami a távlati terveket illeti: a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat részét képező jövőbeli közös agrárpolitika (KAP) egyszerűbb és célzottabb lesz. A támogatás elsősorban az élelmiszer-termelésben aktívan részt vevő mezőgazdasági termelőkre irányul majd, különös tekintettel a fiatal gazdákra és azokra, akik hátrányos természeti adottságú területeken gazdálkodnak. A hangsúly az ösztönzésen lesz, nem a feltételekhez kötésen.

(Forrás EU Bizottság)