Az NKFI Alap 2025. évi pályázatai a Neumann János Program fő céljához igazodnak. Az innovációs pályázatokból és programokból a vállalkozások, ipari-egyetemi együttműködések és nemzetközi együttműködési projektek nyerhetnek támogatást, ezen belül is különös hangsúlyt kap az úgynevezett mélytechnológiai ökoszisztéma erősítése. Mindezt kiegészítve folytatódik a kkv-k innovációs képességének erősítése, ami elsősorban az EU által társfinanszírozott GINOP Plusz pályázatok keretében valósul meg.

• Már most pályázható az a tavaly meghirdetett, nagyvállalatok nyílt innovációját ösztönző felhívás, amely 15 milliárd forintot szán a szektorok közötti együttműködés keretében, vállalati üzleti igények mentén megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására.
• További 5 milliárd forinttal folytatódik a kutatási eredmények üzleti hasznosítását segítő Gyorsítósáv program.
• Idén is elindul a szellemitulajdon-védelmet ösztönző Iparjogvédelmi pályázat.
• Folytatódnak a nemzetközi együttműködéseket és a hálózatosodást támogató programok.
• A tavalyi sikeres rajt után újabb 8 milliárd forint keretösszeg jut a HU-rizont Programra,
• Több új pályázati lehetőség fókuszál az egészségiparra és az orvostudományi kutatásokra.

• Az NKFI Alap a piaci igényekre reagálva 2025-ben visszatérítendő támogatást is kínál. Az új kockázatitőke-program tervezetten 10 milliárd forintot fordít a nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k korai magvető fázisú finanszírozására.

Kiemelkedően fontos, hogy az idei évtől több innovációs pályázat, forrás érhető el, ugyanis a K&H indexe alapján a hazai cégek egyre visszafogottabbak, és csökken az új termékek, szolgáltatások, valamint digitális megoldások fejlesztésére fordított erőforrásaik, ami hosszú távon versenyképességi gondokat okozhat. A K&H 2024 második féléves innovációs index kutatása szerint a megvalósult innovációs aktivitás 2024 második félévében jelentősen visszaesett a magyar vállalatok körében. A vállalatok a vizsgált időszakban csupán 6 százaléka rendelkezett írott innovációs stratégiával, ami a 2021 óta kiadott innovációs indexek eddig mért legalacsonyabb aránya, és ami azt mutatja, hogy sok cég inkább eseti döntések, mintsem hosszú távú stratégia mentén végzi a fejlesztéseket. Az egy évvel korábban mért 50 százalékhoz képest már csak a vállalatok harmada, 35 százaléka hajtott végre digitális fejlesztéseket az elmúlt 2 évben, és a mesterséges intelligencia alkalmazásának aránya is visszaesett.

A kutatás rávilágít, hogy a cégek egyre inkább eseti döntésekkel próbálnak innoválni, nem pedig hosszú távú stratégiával.

A Programstratégia megtekinthető ezen az oldalon.