Milliárdos mentőöv a vállalkozásoknak, és ez még csak a kezdet – delmagyar.hu interjú

A Demján Sándor Tőkeprogram idén februártól érhető el a magyar mikro-, kis-, és középvállalkozások számára. Vármegyénkben eddig tizenkilencen jelentkeztek a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamaránál azzal, hogy igénybe vennék a Demján Sándor nevével fémjelzett program lehetőségeit a fejlesztésekre, ezzel csatlakozva a jövőhöz.

– Vármegyénkben eddig tizenkilenc kis- és középvállalkozás jelentkezett a Demján Sándor Tőkeprogramra – tájékoztatta lapunkat Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, „civilben” a hódmezővásárhelyi Tornádó International Jármű- és Gépgyártó Kft. ügyvezetője. Hozzátette: fontos, hogy a jelentkező vállalkozások ambiciózusak legyenek, akarjanak fejlődni és növekedni, legyen komoly, megvalósítható üzleti tervük.

Demján Sándor Tőkeprogram
Idén február közepétől a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások beadhatják jelentkezésüket a Demján Sándor Tőkeprogramra. A programot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valósítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding közreműködésével, így is biztosítva a vállalkozások megfelelő érdekképviseletét és igényeik megválaszolását. Célja, hogy ösztönözze a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, javítsa a hitelképességüket és elősegítse a növekedésüket – olvasható a hivatalos oldalon.

A Demján Sándor Tőkeprogram olyan, üzleti tervvel alátámasztott beruházásokhoz nyújt finanszírozást, például a kapacitásbővítési célú gépek vásárlása, korszerű számítógépes és hálózati rendszerek kialakítása vagy a CRM rendszerek fejlesztése. A 100 milliárd forintnyi keretösszegből egyenként 100–200 millió forint közötti tőkebefektetésben, tagi kölcsönben részesülhetnek a cégek évente 5%-os kamattal. A tőke esetén kedvezőbbek a biztosítékok, visszafizetés pedig csak a futamidő végén, egy összegben szükséges. Ezt a lehetőséget azok a Magyarországon bejegyzett kkv-k vehetik igénybe, amelyek árbevétele az elmúlt 2 évben átlagosan legalább 300 millió forint volt, és legalább két főt foglalkoztatnak.

Döntési folyamat
– A döntési eljárás többkörös, és az igénylők tagi kölcsönként kapják meg az elnyert összeget. A tőkét 6 év után egy összegben kell visszafizetni. A döntési állomások a következők: az első egy egyszerű minősítés, másodszor a kamara ellátogat a céghez, vállalkozáshoz, ennek során véleményez és javasol, és az üzleti tervet természetesen már korábban be kell nyújtani. A harmadik körben születik meg a döntés a kölcsönről, a támogatás nagyságáról, ami mint ismert, 100-tól 200 millió forintig terjedhet – közölte Kőkuti Attila, hozzátéve: a náluk jelentkezett tizenkilenc cég esetében még nem született határozat, nincs szerződött vállalkozás.

A kamarai elnök azt is elmondta: ezzel a programmal a fejlődőképes mikro-, kis- és középvállalkozásokat keresik, különös tekintettel arra, hogy hazánkban sok a kicsi vállalkozás, és hogy azok elinduljanak legalább a közepes szint felé és jól megerősödjenek. – A jövő gazdasága szempontjából ez nagyon fontos – közölte Kőkuti Attila, aki kérdésre válaszolva azt is elárulta: cége, a vásárhelyi Tornádó International Jármű- és Gépgyártó Kft. is pályázott, 200 millió forintot szeretnének kapni, amit új gyártmánypaletta kifejlesztésére és termékfejlesztésre fordítanának.

Kötelező a digitalizáció
Manapság már minden uniós pályázat – például a GINOP – úgy jelenik meg, hogy kötelezően fejleszteni kell a digitalizációt, ez a Demján Sándor Tőkeprogramra is igaz, ilyen fejlesztési terv hiányában be sem fogadják a pályázatot – közölte Ződi-Sipos Mária, a Creatit Solutions Kft. ügyvezetője. Cége a tőkeprogramnál is beszállító. Azt is megemlítette, hazánkban ezen a téren nagy a lemaradás a kkv-szektorban, az uniós országok rangsorában az utolsó előtti helyen áll Magyarország.

– Kötelező elem a digitalizáció fejlesztése, ami a vállalkozásoknak is nagyon fontos és hasznos, hiszen időt és pénzt takarítanak, takaríthatnak meg vele. Nem kell tízmilliós fejlesztésekkel kalkulálni, elég, ha lépésről lépésre haladnak, és a vállalatirányítás egy-egy szegmensénél alkalmaznak számítógépes rendszert. Például egy HR-modullal a szabadságok tervezését, vagy online árajánlati lehetőséget könnyíthetik, egy gombnyomásra válthatják az előtte komplikáltabb anyagbeszerzést, és egy helyen tárolhatják, könnyen elérhetővé tehetik az adataikat – mondta el lapunknak Ződi-Sipos Mária. Hozzátette: a kereskedelem a Covid alatti online átállás miatt előnyben van, de enélkül már egyetlen szektorban – például építőipar, mezőgazdaság – sem képzelhető el a versenyképesség, a fejlődés, a növekedés.

Forrás: https://www.delmagyar.hu/helyi-gazdasag/2025/06/demjan-sandor-tokeprogram-kokuti-attila