MI-paktum a biztonságos fejlesztés érdekében
A Bizottság több mint száz olyan vállalatot jelentett be, amelyek elsőként írták alá a mesterséges intelligenciáról szóló uniós paktumot és annak önkéntes vállalásait. Az aláírók közé tartoznak a multinacionális vállalatok és az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) különböző ágazatokban, többek között az informatika, a távközlés, az egészségügy, a banki szolgáltatások, a gépjárműipar és a repüléstechnika területén.
A paktum támogatja az ipar arra vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalását, hogy a jogszabály hatálybalépése előtt megkezdi a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály elveinek alkalmazását, és fokozza a mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós hivatal és valamennyi érdekelt fél, köztük az ipar, a civil társadalom és a tudományos élet közötti együttműködést.
A mesterséges intelligenciáról szóló uniós paktum önkéntes vállalásai arra szólítják fel a részt vevő vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat legalább három alapvető intézkedés mellett:
Ezen alapvető kötelezettségvállalások mellett az aláírók több mint fele vállalta, hogy további vállalásokat tesz, többek között biztosítja az emberi felügyeletet, csökkenti a kockázatokat, és átlátható módon címkézi a mesterséges intelligencián alapuló tartalmak bizonyos típusait, például a deepfake-eket. A vállalatok bármikor csatlakozhatnak a mesterséges intelligenciáról szóló paktumhoz, és kötelezettséget vállalnak az alapvető és a további vállalásokra mindaddig, amíg a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály teljes mértékben alkalmazandó.
Azon erőfeszítések mellett, amelyek arra irányulnak, hogy segítsék a vállalatokat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak a jogszabályban előírt határidőre való felkészülésében, a Bizottság lépéseket tesz az MI-vel kapcsolatos uniós innováció fellendítése érdekében. A mesterségesintelligencia-gyárakra vonatkozó, 2024. szeptember 10-i kezdeményezés egyablakos ügyintézést biztosít az induló innovatív vállalkozások és az ipar számára a mesterséges intelligencia – többek között az adatok, a tehetség és a számítási teljesítmény – innovációjához és fejlesztéséhez. A mesterségesintelligencia-gyárak elő fogják mozdítani a mesterségesintelligencia-ipari és tudományos alkalmazások fejlesztését és validálását olyan kulcsfontosságú európai ágazatokban, mint az egészségügy, az energia, a gépjárműipar és a közlekedés, a védelem és az űrrepülés, a robotika és a gyártás, valamint a tiszta és az agrártechnológia.
A mesterségesintelligencia-gyárak kiemelt helyet foglalnak el a Bizottság 2024 januárjában előterjesztett, mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációs csomagjában, többek között a kockázatitőke- és tőketámogatási intézkedésekkel, a közös európai adatterek bevezetésével, a GenAI4EUkezdeményezéssel, valamint az induló innovatív vállalkozásoknak pénzügyi támogatást és az EU szuperszámítógépeihez való hozzáférést biztosító nagy mesterségesintelligencia-kihívással együtt. A Bizottság emellett létrehozza az Európai mesterségesintelligencia-kutatási Tanácsot az adatokban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében, valamint létrehozza a mesterséges intelligenciára vonatkozó alkalmazási stratégiát a mesterséges intelligencia új ipari felhasználásának fellendítése érdekében.
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egyes rendelkezései már teljes mértékben alkalmazandók. A mesterséges intelligenciáról szóló teljes jogszabály a hatálybalépését követő két év elteltével teljes mértékben alkalmazandó lesz, néhány kivételtől eltekintve: a tilalmak hat hónap elteltével lépnek hatályba, az általános célú MI-modellekre vonatkozó irányítási szabályok és kötelezettségek 12 hónap elteltével, a szabályozott termékekbe beágyazott MI-rendszerekre vonatkozó szabályok pedig 36 hónap elteltével válnak alkalmazandóvá.