Duális képzés finanszírozása:
Azáltal, hogy egy duális képzőhely szakképzési munkaszerződés keretében szakmát tanulót foglalkoztat, ki ingyenesen vesz részt a szakirányú oktatásban, adókedvezményre jogosult.
A szakirányú oktatáshoz és a duális képzéshez kapcsolódó adókedvezmény 2022. január 1. – azaz az 1,5%-os mértékű szakképzési hozzájárulás adónem 2022. január 1-jei megszűnése – óta a szociális hozzájárulás adónemből érvényesíthető, a korábbi rendszerhez hasonlóan adókedvezmény formájában. Azok a gazdálkodó szervezetek, akik nem kötelezettek szociális hozzájárulási adó fizetésére (pl. KIVA adóalanyok), az adókedvezményre adó-visszaigénylés keretében jogosultak. Ugyanezen a módon, adóvisszaigénylésként érvényesíthető a ‒ Szocho tv. 10-17. §-aiban nevesített kedvezményezett foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények figyelembevételével megállapított ‒ fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét meghaladó adókedvezmény is.
A Szocho tv. 17/A. §-a, amely alapján a gazdálkodó szervezetek a szakirányú oktatásban, illetve a felsőoktatási duális képzésben és gyakorlatigényes alapképzésben való részvétel esetén a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt érvényesíthetnek.
A szocho adófizetési kötelezettség csökkenthető az állam által, illetve a köznevelési törvény 88. §-ának (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. §-ának (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott
- szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve
- szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként a köznevelési törvény 13/A. §-ának (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás
A Szocho törvény 17/A. §-ának újabb módosítása értelmében 2024. január 1-jétől a szocho-kedvezmény a megváltozott munkaképességű szakmát tanulók esetében – az arányosítást mellőzve – nem a képzőhelyen töltött idő arányában vehető igénybe, hanem valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napra teljes összeg számolható el. (Vagyis a megváltozott munkaképességű szakmát tanuló esetén akár napi egy óra duális képzés esetén is a teljes napi szocho-kedvezmény igénybe vehető.)
Az adókedvezmény igénybe vehető:
- minden munkaórára, amikor a szakmát tanuló ténylegesen a duális képzőhelyen van,
- betegszabadság azon napjain, amikor a duális képzőhelyen lenne, azaz a beosztás szerinti napokon annyi munkaórára, amennyit ott töltene,
- szabadság idején annyi munkaórára, amennyit ott töltene, vagy ha ez nem értelmezhető, a szakképzési munkaszerződés szerinti napi munkaidőre.
Az adókedvezmény nem vehető igénybe:
- amikor a szakmát tanuló munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult (pl. az igazolatlan hiányzás, keresőképtelenségnek a betegszabadságot követő táppénzes időszaka),
- amikor a szakmát tanuló az Szkt. 84. §-ának (6) bekezdése szerint távolléti díj fizetése mellett mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alól (az Szkr. 252/B. §-a szerinti esetek: iskolai oktatási napok, tanulmányi verseny, iskolai rendezvény, vizsganapok és vizsgára való felkészülési idő, valamint az Mt. 55. §-a szerinti munkajogi mentesülés esetei), a betegszabadsággal érintett duális képzőhelyi napok kivételével.
Szocho tv. saját dolgozók duális képzését érintő, 2025. január 1-jén hatályba lépett módosítása:
Saját dolgozóval kötött szakképzési munkaszerződés esetén 2025. január 1-jétől ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesíthető a szakirányú oktatás szocho-kedvezménye, további kritérium, hogy legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz a képzésben résztvevő. Ez a módosítás először a 2024. december 31-ét követően induló szakirányú oktatás tekintetében alkalmazandó, 2024. december 31-éig megindult szakirányú oktatás tekintetében nem alkalmazandó.
A szocho-kedvezmény érvényesítése mindkét módon lehetséges:
Kizárólag a duális képzőhely által jogosulatlanul igénybe vett szochokedvezményre vonatkozik a Szocho. tv. 17/A. § (2) bekezdésében foglalt szűkítő rendelkezés, ezért a visszafizetési kötelezettség is kizárólag erre terjed ki, azaz a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján igénybe vett szocho-kedvezményre. A szakképzési munkaszerződés szocho-mentességét azonban a Szocho tv. 5. § (1) bekezdésének ea) pontja biztosítja, így azzal kapcsolatban nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.
Normatíva- és költségkalkulátor: https://dualis.mkik.hu/kalkulator
További, a duális képzéshez kapcsolódó kedvezmények és mentességek:
A szakképzési munkabér havi 168.000 Ft-ig mentes a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól az Szja.tv. 1. sz. mellékletének 4.11. pontja alapján. A Szocho tv. 5. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a kifizetőnek nem keletkezik szocho-fizetési kötelezettsége a szakképzési munkaszerződés, a tanulószerződés, valamint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel. A Tbj. 27. § (3) bekezdés b) pontja értelmében 2023. augusztus 1-jétől a felnőttképzési jogviszonyban, ingyenesen szakmát tanuló képzésben részt vevő személy esetén sem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést, így a tényleges munkabér összege után keletkezik a tb-járulék fizetési kötelezettség, ami a szakmát tanulótól kerül levonásra.
Az a duális képzőhely, aki a társasági adó alanya, szakmát tanulónként a foglalkoztatás minden megkezdett hónapjára vonatkozóan érvényesíthet a minimálbér 24%-ának megfelelő összegben társasági adóalap csökkentő tételt.
Abban az esetben, ha a duális képzőhely őstermelő vagy egyéni vállalkozó, csökkentheti a bevételét a szakképzési munkaszerződéssel duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás esetén havonta, személyenként a minimálbér 24%-ával. A társasági adóalap csökkentő tételt, illetve őstermelő és egyéni vállalkozó esetében a bevételcsökkentő tételt érvényesíthette 2023. december 31-ig az a munkáltató is, aki a saját munkavállalójának a képzését 2023. július 1. előtt kezdte meg a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződés alapján, abban az esetben is, ha nem volt duális képzőhelyként nyilvántartásba véve.
Munkajogi szabályok:
Az átalakult szakképzési rendszer leginkább szembetűnő új eleme a tanulószerződés helyébe lépő szakképzési munkaszerződés volt 2020-ben, amely új alapokra helyezte a szerződő felek közötti viszonyt. A szakképzési munkaszerződéssel a felek között munkaviszony jön létre. Éppen ezért erre a szerződéstípusra is az Mt. a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (kivéve azokat az eseteket, amelyekről az Szkt. külön rendelkezik, ott az utóbbinak megfelelően kell eljárni). A csatolt Munkajogi kisokosban összefoglalás olvasható azokról a munkajogi fogalmakról, amelyekkel a duális képzőhely biztosan találkozik a szakképzési munkaszerződés mindennapi gyakorlatában.
A Munkajogi kisokos letöltése PDF kiadványban
Napi munkaidő (Szkt. 78.§, 84.§)
Teljes napi munkaidő:
Szakirányú oktatásra előírt szabályok:
Időtartama, ha a napi szakirányú oktatás időtartama
Munkaidő beosztás (Szkt. 84.§)
Munka- és pihenőidő, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
A duális képzőhely a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is működő szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül a duális képzőhelyen történő rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
a) a közismereti és az olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás 223/A. § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja szerint a szakképző intézmény végzi, vagy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi versenyre a szakképző intézmény által szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt,
b) a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló, illetve képzésben részt vevő személy részvétele kötelező,
c) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy vizsgája napján és a vizsgát közvetlenül megelőző három munkanapon,
+ a szakmai vizsgára való felkészülés céljából – egy alkalommal legalább öt munkanap egybefüggő felkészítést szervez az iskola
d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól (kötelező orvosi vizsgálata tartamára, hozzátartozója halálakor két munkanapra, stb.),
e) érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra.
Szabadság
A tanulót évente negyvenöt munkanap, a képzésben részt vevő személyt évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A tanuló szabadságának kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább húsz munkanap szabadságot egybefüggően kell kiadni az érintett tanuló véleményének kikérését követően.
Az Mt. alapján a hatályos szakképzési munkaszerződés után járó szabadságokat csak a munkaszerződés megszűnésekor lehet megváltani, azokat az esedékesség évében kötelező kiadni vagy esetleg – a szabályok figyelembevételével – a következő évre átvinni.
Betegszabadság, táppénz
A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.
A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni folyamatosan azon napokra is, amikor mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzés alól a szakmát tanuló. Erre az időre távolléti díj jár.
Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
A szakmát tanuló betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.
Bővebb információk: https://dualis.mkik.hu/szakmai-anyagok