Hogyan épül be a fenntarthatóság Európa digitalizációs törekvéseibe? Az Európai Unió legfrissebb statisztikái biztató tendenciát mutatnak.
A digitalizáció nem csupán azt jelenti, hogy a vállalkozások korszerűsítik információs és kommunikációs technológiai rendszereiket. Segítségével hatékonyabbá és innovatívabbá válhatnak, a helyi piacokon túl is terjeszkedhetnek, miközben energiát és nyersanyagokat takaríthatnak meg. Olyan alapvető átalakulásról van szó, amely egyszerre erősíti a versenyképességet és a fenntarthatóságot, és jelentősen átformálja Európa üzleti környezetét.
A digitalizáció számokban
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által évente kiadott Digitalizáció Európában című kiadvány legfrissebb változata szerint az uniós vállalkozások 72%-a már elérte a digitális intenzitás alapszintjét.
Ez azt jelenti, hogy legalább néhány alapvető digitális technológiát – például nagy sebességű internetkapcsolatot, e-kereskedelmi eszközöket vagy felhőalapú szolgáltatásokat – már alkalmaznak működésük során.
2025-ben:
- a vállalkozások 95%-a rendelkezett szélessávú internet-hozzáféréssel;
- 64%-uk használta a közösségi médiát, szemben a 2015-ben mért 37%-kal;
- az online értékesítést végző vállalkozások aránya 25% volt, ami hat százalékponttal magasabb a tíz évvel korábbi értéknél, de továbbra is viszonylag alacsonynak tekinthető;
- az elektronikus értékesítés ugyanakkor az érintett vállalkozások teljes árbevételének 19%-át adta.
Egy évvel korábban, 2024-ben:
- a vállalkozások 93%-a legalább egy informatikai biztonsági intézkedést alkalmazott, például erős jelszavas hitelesítést, elkülönített helyszínen vagy felhőben történő adatmentést, illetve hálózati hozzáférés-vezérlést;
- a vállalkozások 53%-a tartott online megbeszéléseket.
Digitalizáció a környezet védelméért
Bár a digitalizáció számos környezeti előnnyel járhat – például csökkentheti az anyagfelhasználást és javíthatja az energiahatékonyságot –, olyan kihívásokat is teremt, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az adatközpontok, a hálózatok és az internethez kapcsolódó eszközök hozzájárulnak az ágazat szén-dioxid-kibocsátásához, a berendezések gyakori cseréje pedig tovább súlyosbítja az elektronikai hulladék egyre növekvő problémáját.
Ugyanakkor kedvező folyamatok is megfigyelhetők. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió információs és kommunikációs technológiai ágazatának részesedése az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásából az elmúlt években fokozatosan csökkent, annak ellenére, hogy maga az ágazat tovább növekedett.
A kérdés tehát az, hogy a vállalkozások milyen mértékben kapcsolják össze digitalizációs tevékenységüket a fenntartható működéssel. Bár továbbra is van lehetőség a fejlődésre, az adatok azt mutatják, hogy az európai vállalkozások jó irányba haladnak.
2025-ben az uniós vállalkozások 30%-a használt informatikai megoldásokat vagy rendszereket annak érdekében, hogy:
- kevesebb nyersanyagot és alapanyagot használjon fel;
- csökkentse energiafogyasztását;
- növelje az újrahasznosított anyagok arányát, illetve hatékonyabbá tegye azok felhasználását a termékekben vagy a vállalati működésben.
Ebben Belgium és Dánia járt az élen: Belgiumban a vállalkozások 42%-a, Dániában pedig 40%-a alkalmazott környezetvédelmi célú informatikai megoldásokat.
A legalacsonyabb értékeket Bulgáriában és Magyarországon mérték: Bulgáriában a vállalkozások 13%-a, Magyarországon pedig mindössze 16%-a használta ilyen célokra az információs és kommunikációs technológiákat.
Mi történik az elavult informatikai eszközökkel?
Amikor az informatikai berendezések elavultak:
- a vállalkozások 77%-a elektronikaihulladék-gyűjtési vagy -újrahasznosítási programot vett igénybe;
- 49%-uk raktárban tárolta tovább a használaton kívüli eszközöket;
- 29%-uk értékesítette azokat, visszaadta a lízingbeadónak, vagy eladományozta.
Mint a legtöbb technológiai fejlődésnek, az információs és kommunikációs technológiák terjedésének is vannak előnyei és hátrányai.
A munkáltatóknak ezért stratégiai szempontból kell megközelíteniük a digitális eszközök használatát. Érdemes energiahatékony technológiákat választaniuk, kerülniük a berendezések szükségtelenül gyakori cseréjét, valamint minél jobban kihasználniuk az újrahasználati és újrahasznosítási programokban rejlő lehetőségeket.
Ezek a döntések nemcsak a fenntarthatóbb működést segítik elő, hanem hosszú távon a vállalkozások versenyképességét is erősítik.
Forrás: Európai Bizottság