Új jelentés mutatja be az uniós versenyszabályok mezőgazdasági szerepét

Az Európai Bizottság közzétette az uniós versenyszabályok mezőgazdasági ágazatban történő alkalmazásáról szóló időszakos jelentését. A dokumentum szerint a szabályozás lehetőséget teremt a mezőgazdasági termelők együttműködésére, erősíti pozíciójukat az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban, és hozzájárul a tisztességesebb, ellenállóbb piacok kialakításához, miközben a fogyasztók érdekeit is védi.

A jelentés arra is rámutat, hogy a jelenlegi szabályok megőrzik az uniós mezőgazdaság piacorientált működését. Az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok összehangolt munkája biztosítja a hatékony és tisztességes verseny fenntartását.

Az uniós szabályok segítik a termelők együttműködését

Az uniós jog figyelembe veszi a mezőgazdasági termelők sajátos helyzetét és azokat a kihívásokat, amelyekkel az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban szembesülnek. Ennek megfelelően bizonyos kivételeket biztosít az általános versenyszabályok alól, hogy a termelők együttműködhessenek és javíthassák piaci pozíciójukat.

A termelői szervezetek többek között:

  • közösen tárgyalhatnak a termelők nevében;
  • összehangolhatják és megtervezhetik a termelést;
  • hatékonyabban szabályozhatják a kínálatot;
  • erősebb alkupozíciót alakíthatnak ki a feldolgozókkal és a kereskedelmi szereplőkkel szemben.

Az uniós jog a termelők egymás közötti, úgynevezett horizontális együttműködését, valamint az ellátási lánc más szereplőivel kialakított vertikális együttműködését is szabályozza. Ezek a lehetőségek segíthetik a gazdálkodókat a kockázatok kezelésében és a piaci kihívásokra adott gyorsabb, hatékonyabb válaszokban.

Az előírások azt is lehetővé teszik, hogy a termelők és az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc más szereplői olyan megállapodásokat kössenek, amelyek az uniós vagy nemzeti jogszabályokban előírtnál magasabb fenntarthatósági követelmények teljesítését célozzák.

Az együttműködési lehetőségeket még nem használják ki teljesen

A jelentés szerint bár a szabályozási keretek rendelkezésre állnak, a mezőgazdasági termelők még nem aknázzák ki teljes mértékben az általuk kínált lehetőségeket.

A termelői szervezetekben és más együttműködési formákban való szélesebb körű részvétel több gazdálkodó számára biztosíthatná az uniós szabályozás előnyeit. Ez a fenntarthatósági célú együttműködésekre is vonatkozik.

A közös fellépés különösen előnyös lehet a kisebb mezőgazdasági vállalkozások számára, amelyek önállóan gyakran gyengébb tárgyalási pozícióval rendelkeznek a nagyobb feldolgozókkal, kereskedőkkel és beszerzőkkel szemben.

A versenyszabályok érvényesítése védi a termelőket

A jelentés kiemeli, hogy az uniós versenyszabályok következetes betartatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők egyenlő és tisztességes feltételek mellett működhessenek.

Az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok 2017 júliusa és 2025 júliusa között mintegy 110 mezőgazdasági vonatkozású vizsgálatot zártak le.

Az eljárások célja többek között:

  • az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban felmerülő versenyjogi problémák kezelése;
  • a versenyt korlátozó magatartások megakadályozása;
  • a jogsértő vállalkozások üzleti gyakorlatának megváltoztatása;
  • szükség esetén pénzbírságok kiszabása volt.

A vizsgálatok jelentős része mezőgazdasági termelők panaszai alapján indult, vagyis a gazdálkodók voltak a versenyhatóságokhoz érkező bejelentések legfontosabb forrásai.

Ármegállapodások és összejátszás a vizsgált ügyek között

A leggyakrabban feltárt problémák közé tartoztak azok a megállapodások, amelyekben a vevők egyeztették egymással az árakat vagy a megvásárolni kívánt mennyiségeket.

Az ilyen gyakorlatok korlátozhatják a termelők szabad tárgyalási lehetőségeit, és gyengíthetik piaci alkupozíciójukat.

Több ügyben az eladók vagy beszállítók az árak emelése érdekében működtek össze. A vizsgálatok egyebek mellett tejtermékek és más élelmiszerek beszállítóinak pályázati összejátszására is kiterjedtek. Egyes jogsértések még az élelmiszersegélyezéssel foglalkozó jótékonysági szervezeteket is hátrányosan érintették.

A versenyhatóságok olyan nemzeti mezőgazdasági kezdeményezések módosítását is kérték, amelyek a hazai termékek előnyben részesítésével protekcionista hatást válthattak volna ki.

Az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok ugyanakkor nemcsak vizsgálatokat folytatnak, hanem iránymutatást is adnak a termelők közös fellépéseihez, különösen a fenntarthatósági együttműködések esetében.

A jogérvényesítés és a szakmai útmutatás együttesen segíti, hogy a mezőgazdasági piacok nyitottak és versenyképesek maradjanak, és a jól működő agrár-élelmiszeripari ellátási lánc előnyeiből a termelők, a vállalkozások és a fogyasztók egyaránt részesüljenek.

A mezőgazdaság különleges helyzete az uniós versenyjogban

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés különleges jogállást biztosít a mezőgazdasági ágazatnak. Ennek célja, hogy a mezőgazdasági termékekre vonatkozó versenyszabályok figyelembe vegyék az ágazat sajátos jellemzőit és a közös agrárpolitika célkitűzéseit.

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséről szóló 1308/2013/EU rendelet teremti meg a közös agrárpolitika piaci intézkedéseinek legfontosabb jogi keretét. Ez a rendelet ülteti át a gyakorlatba a mezőgazdasági versenyszabályokhoz kapcsolódó különleges rendelkezéseket.

A közös piacszervezés legutóbbi módosítása további változásokat vezetett be annak érdekében, hogy:

  • tovább erősítse a termelők helyzetét az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban;
  • helyreállítsa és javítsa az ellátási lánc szereplői közötti bizalmat;
  • növelje a termelők tárgyalási erejét a feldolgozókkal és más üzleti partnerekkel szemben;
  • elősegítse, hogy a termékek által megteremtett hozzáadott érték igazságosabban oszoljon meg az ellátási lánc szereplői között.

Az Európai Bizottságnak a hatályos rendelkezések alapján hétévente kell beszámolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogyan alkalmazzák a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó versenyszabályokat az uniós tagállamokban.

A most közzétett jelentés a 2017 júliusa és 2025 júliusa közötti időszakot vizsgálja. Elsősorban a közös piacszervezési rendeletben meghatározott versenyjogi kivételekre, valamint a mezőgazdasági ágazatban lefolytatott trösztellenes vizsgálatokra összpontosít.

Megosztás közösségi médiában