Az idei nyár hőhullámai és más szélsőséges éghajlati eseményei ismét élesen emlékeztettek az éghajlatváltozás veszélyeire, valamint arra, mennyire fontos a globális felmelegedés lassítását célzó közös fellépés. A Copernicus adatai továbbra is a hőmérséklet emelkedő tendenciáját mutatják: a legfrissebb számok szerint 2026 augusztusa – 2023 júliusával holtversenyben – a valaha mért legmelegebb hónap volt a világon.
A globális felmelegedés korlátozását célzó Párizsi Megállapodás 2015-ös aláírása óta jelentős változások mentek végbe nemzetközi szinten. Napjainkra a tiszta energiára való globális átállás határozottan megindult, és a versenyképesség, az ellenálló képesség és a jólét egyik hajtóerejévé vált. A Nemzetközi Energiaügynökség 2025-ös adatai szerint világszerte minden fosszilis tüzelőanyagokba befektetett 1 euróra 2 euró tisztaenergia-beruházás jut.
Mivel az éghajlatváltozás hatásai világszerte egyre több embert érintenek, az országoknak együtt kell működniük. Ehhez elengedhetetlen az erős nemzetközi együttműködés, az egyértelmű szabályozási keretek és a diplomácia, amelyben az Egyesült Nemzetek Szervezete központi szerepet tölt be.
Az Európai Unió e tekintetben továbbra is megbízható, kiszámítható és hiteles globális partner, amely elkötelezett a közös kihívásokra adandó közös megoldások megtalálása és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerep mellett.
Az EU a tudományos eredményekre támaszkodva teljesíti vállalásait, és ezt a jövőben is folytatni fogja. Összességében 1990 óta 37%-kal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben gazdasága 71%-kal növekedett. Az adatok szerint az EU jelenleg a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mindössze 6%-áért felel, ami nagyjából megfelel a világ népességéből való részesedésének.
Az EU emellett a világ legnagyobb klímafinanszírozási hozzájárulója. 2025-ben 338 milliárd eurót fektetett tiszta energiába, ami 132%-os növekedést jelent 2015-höz képest, és a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a globális tisztaenergia-beruházások 18%-ának felel meg.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Részes Feleinek következő Konferenciája (COP) közeledtével fontos emlékeztetni arra, miért szükséges világszerte tovább folytatni mind a kibocsátáscsökkentést, mind a finanszírozás növelését.
Electrify Now
A törökországi Antalyában megrendezendő COP31 előtt a COP31 elnöksége azt javasolta, hogy a villamos energia részesedése a globális végső energiaigény kielégítésében a jelenlegi valamivel több mint 20%-ról 2035-re 35%-ra emelkedjen. Ez azt az egyre szélesebb körben elfogadott felismerést tükrözi, hogy a tiszta villamosítás nemcsak az éghajlatvédelmi fellépés, hanem az energiabiztonság, a gazdasági ellenálló képesség és az ipari versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú.
Ebben a helyzetben az Európai Bizottság és nemzetközi partnerei 2026 júniusában, a London Climate Action Week keretében indították el az Electrify Now kezdeményezést.
A kezdeményezés kormányokat, iparági szereplőket, következő szakaszában pedig nemzetközi pénzügyi intézményeket és multilaterális fejlesztési bankokat fog össze annak érdekében, hogy felgyorsítsa a gyakorlati együttműködést, a beruházásokat és a megvalósítást. Az Electrify Now a kezdeti hároméves időszakban elősegíti a szakpolitikai tapasztalatcserét, bemutatja a más országokban és régiókban is alkalmazható megoldásokat, valamint támogatja a beruházások mozgósítását.
Tevékenysége kiterjed a tiszta villamosenergia-termelés és az ellenálló ellátási láncok bővítésére; a villamosenergia-hálózatokra, az energiatárolásra és a rendszer rugalmasságára; továbbá az ipar, a közlekedés és az épületek villamosítására. Az egymást követő COP-elnökségek közötti együttműködés fenntartásával a kezdeményezés célja, hogy a COP33 alkalmával sorra kerülő második globális helyzetértékelésig fennmaradjon a megvalósítás lendülete. A Párizsi Megállapodás értelmében ilyen globális helyzetértékelésre ötévente kerül sor.
A kezdeményezés elsőként csatlakozó koalíciójának tagja az Európai Bizottság, Brazília – a COP30 elnöksége –, Törökország és Ausztrália – a COP31 elnöksége –, Etiópia – a COP32 elnöksége –, valamint Kanada, a Fülöp-szigetek, a Koreai Köztársaság és az Egyesült Királyság. A Nemzetközi Energiaügynökség, a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség és a Global Renewables Alliance iparági hálózata értékes elemzési támogatást nyújt a kezdeményezéshez.
Fontos, hogy az Electrify Now nyitott és önkéntes együttműködési platform. Azóta további kormányok is csatlakoztak hozzá, illetve együttműködnek vele annak érdekében, hogy növeljék a kezdeményezés hatását. A részvétel nem követeli meg a kormányoktól, hogy támogassák vagy hivatalosan vállalják a COP31 elnöksége által javasolt 35%-os villamosítási célt. A kezdeményezés ehelyett az általános irányt támogatja: a tiszta villamosítás felgyorsítását úgy, hogy az igazodjon az egyes országok eltérő körülményeihez, prioritásaihoz és kiindulási helyzetéhez.
Londontól New Yorkon át Antalyáig
A következő jelentős mérföldkő a Global Renewables Summit 2026 lesz, amelyre 2026 szeptemberében, a New York-i Climate Week keretében kerül sor. A csúcstalálkozó az Electrify Now kezdeményezést helyezi a megújuló energián alapuló villamosítás megvalósításáról szóló tárgyalások középpontjába.
A program része lesz egy magas szintű vezetői párbeszéd az Electrify Now megvalósításáról – az Európai Bizottságot Teresa Ribera ügyvezető alelnök képviseli –, amelyet a végrehajtásról, illetve az egyre inkább villamosított globális gazdasághoz szükséges hálózati infrastruktúráról szóló egyeztetések követnek.
Az antalyai COP31-en az EU továbbra is szorgalmazni fogja az első globális helyzetértékelés energiaügyi eredményeinek gyorsabb végrehajtását. Ez magában foglalja az energiarendszerek fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulásának felgyorsítását, a globális megújulóenergia-kapacitás megháromszorozását, valamint az energiahatékonyság javulási ütemének globális megduplázását 2030-ig, miközben bővülnek a villamosenergia-hálózatok, az energiatárolási kapacitások és más támogató infrastruktúrák.
Az Európai Bizottság a COP31 elnökségével együttműködve egy, a villamosításról szóló világvezetői kerekasztal megszervezésén dolgozik, amelyet miniszteri szintű találkozó előz majd meg.
A metánkibocsátás csökkentése
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a metán légköri koncentrációja gyorsabban növekszik, mint bármely más jelentős üvegházhatású gázé, és gyorsabban, mint az adatok rögzítésének kezdete óta bármikor. A szén-dioxid után a metán járul hozzá a második legnagyobb mértékben az éghajlatváltozáshoz, és a légkörben a szén-dioxidnál is erősebben tartja vissza a hőt. Emiatt a globális energetikai átállás egyik fontos területét jelenti.
Az EU által a 2021-es COP26-on társalapított Global Methane Pledge, azaz globális metánvállalás célja, hogy 2030-ig 30%-kal csökkenjen a metánkibocsátás.
Bár a vállalás elindítása óta jelentős előrelépés történt, további intézkedésekre van szükség. Az Európai Bizottság Kanadával együtt – amely 2025-ben az Egyesült Államoktól átvette a kezdeményezés társelnöki szerepét – továbbra is vezeti a nemzetközi kapcsolatépítési és bevonási erőfeszítéseket.
Legutóbb, 2026 júniusában az EU és Kanada üdvözölte António Guterres ENSZ-főtitkár metánnal kapcsolatos cselekvési felhívását, amely útitervként szolgál a 2030-as cél eléréséhez.
Az EU energiabiztonságának erősítése
A globális energetikai átállás egyik jelentős előnye Európa számára a biztonságosabb energiaellátás: a drága és ingadozó árú fosszilisenergia-importot tiszta, megfizethető és helyben előállított energiával lehet felváltani.
A megújuló energia és az energiahatékonyság energiabiztonsági szerepét jól példázza az EU REPowerEU terve, amelynek célja az orosz fosszilis energiahordozók importjának végleges megszüntetése.
Oroszország 2022-es, Ukrajna elleni jogellenes inváziója és az európai energiaellátás fegyverként való felhasználására tett kísérlete világosan rámutatott arra, hogy az EU túlzott mértékben függött az orosz olaj- és gázimporttól. Azóta a REPowerEU keretében az EU jelentős előrelépést tett az orosz fosszilisenergiahordozó-import felszámolásában. Ezt nemcsak a globális partnerekkel folytatott együttműködéssel, a beszállítók diverzifikálásával és a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésével érte el, hanem a megújuló energiaforrások alkalmazásának és az energiahatékonysági intézkedéseknek a felgyorsításával is.
Eközben az EU Energia- és Nyersanyagplatformja az EU 27 tagállamának együttes erejére támaszkodik: a kereslet összevonásával segíti az európai vállalkozásokat az energiával kapcsolatos termékek és nyersanyagok hatékonyabb beszerzésében.
2021-hez – az ukrajnai háborút megelőző utolsó évhez – képest drámaian visszaesett az orosz szén, gáz és olaj uniós importja. Az Oroszországból származó gázimport például a 2021-es több mint 150 milliárd köbméterről 2025-re 36 milliárd köbméterre csökkent.
Ezzel párhuzamosan az EU rekordgyorsasággal bővítette megújulóenergia-kapacitásait: a szél- és napenergia-termelés az elmúlt öt évben több mint 50%-kal nőtt. A szél- és napenergia jelenleg az EU villamosenergia-termelésének 31%-át biztosítja, ezzel megelőzve a fosszilis energiahordozókat.
Az EU versenyképességének és Európa tisztatechnológiai részesedésének biztosítása
Ahhoz, hogy Európa megfelelő részesedést szerezzen a tiszta technológiák globális piacán, és az uniós tisztatechnológiai vállalkozások világszinten is versenyképesek legyenek, az európai vállalkozásoknak és befektetőknek kiszámíthatóságra és biztonságra van szükségük.
Az EU fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaságtól való elmozdulását és a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját támogatva a Tiszta Ipari Megállapodás (Clean Industrial Deal) az EU versenyképességi és dekarbonizációs terve.
A kezdeményezés a vállalkozások fejlődését lassító főbb akadályok kezelésére összpontosít. Ide tartozik a megfizethető energiához, anyagokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférés javítása, az állami és magánberuházások növelése, a vezető piacok kialakítása, a készségfejlesztés, valamint minőségi munkahelyek létrehozása.
Nemzetközi szinten az EU a Global Gateway kezdeményezésen keresztül egyaránt beruház az éghajlatváltozás mérséklésébe, az éghajlati rezilienciába és a tiszta energiába.
A kezdeményezés további támogatást nyújt az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban tett vállalások globális teljesítéséhez. Elősegíti a zöld technológiák cseréjét, és hozzájárul az energiabiztonság megerősítéséhez.
Forrás: Európai Bizottság