A közforgalmú közlekedés jövője került a középpontba Szegeden

Az ágazat előtt álló kihívások, a közforgalmú közlekedés megújulása és a jövő közlekedési megoldásai álltak a XXVII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia középpontjában november 19. és 20. között Szegeden. A kétnapos szakmai eseményen a közlekedési ágazat meghatározó szereplői, szakemberei és döntéshozói osztották meg tapasztalataikat, gondolataikat a közlekedés aktuális kérdéseiről és fejlesztési irányairól.

Immár huszonhetedik alkalommal ad otthont Szeged a Nemzetközi Közlekedési Konferenciának, amely az évek során a közlekedési szakma egyik legfontosabb hazai találkozóhelyévé vált. A rendezvényt ezúttal is a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Enterprise Europe Network-Szeged szervezte meg a Közlekedéstudományi Egyesület együttműködésével és a Közlekedéstudományi Intézet szakmai támogatásával. Idén a közforgalmú közlekedés megújulására helyezték a hangsúlyt, amely különösen aktuális kérdés egy olyan időszakban, amikor a technológiai fejlődés, a fenntarthatósági szempontok, a változó utazási igények és a gazdasági környezet egyaránt új feladatok elé állítják az ágazat szereplőit.

A két nap előadásai kiválóan rámutattak arra, hogy a közforgalmú közlekedés fejlesztése nem csupán közlekedésszervezési kérdés, hanem az meghatározza a térségek elérhetőségét, a munkaerő mobilitását, a vállalkozások működési feltételeit és a gazdaság versenyképességét is.

10 évre és 655 milliárd forintra lenne szükség

Éppen ezt hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a konferencia nyitónapján. Kiemelte, hazánkban a közutak 40 százaléka rossz minőségű, 20 százaléka pedig a tűrhető kategóriába sorolható, miközben 25-30 évente teljes felújításra volna szükség minden szakaszon. Ennek ellenére a legtöbb megyében 100-130 évente újul meg teljes egészében egy-egy útszakasz. Az elnök számításai szerint ha csak az állam által kezelt 31 ezer kilométernyi utat nézzük, akkor is legalább 10 évre és 655 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy behozzuk a lemaradást az országban. Ám a hazai keret eddig csupán 20 milliárd forint volt – jegyezte meg.

Kitért a hazánkhoz hasonló mutatókkal rendelkező Szlovéniára, ahol 421 millió euró jut az útfejlesztésre, és ahol az egy lakosra jutó összeg 72 ezer forint, míg Magyarországon ez mindössze 10 ezer forint/fő. De szólt Csehország és Ausztria helyzetéről is, ahol másfélszer-kétszer annyi aszfaltot használnak el mint az országunkban.

Szót ejtett a BYD-beruházásról is, amely jelentősen átalakítja hamarosan Szeged és térségének közlekedését, hiszen műszakonként 3800 munkavállaló dolgozik majd a gyárban, bár azt egyelőre nem tudni, hogy ebből mekkora lesz a nem kínai dolgozók aránya. Ahogyan az utakat, úgy a vasutat és a közösségi közlekedést is ennek megfelelően át kell alakítani. Nem holnap, már ma el kell kezdeni ezt a munkát – szögezte le az iparkamara elnöke.

A kétnapos rendezvény, melynek alapítója és főszervezője Szeri István, az iparkamara tiszteletbeli elnöke, lehetőséget teremtett arra, hogy a szakma képviselői közösen tekintsék át a hazai közforgalmú közlekedés helyzetét, a fejlesztési lehetőségeket és azokat a változásokat, amelyek hosszú távon meghatározhatják az ágazat működését. A szakmai eszmecsere során kiemelt jelentőséget kapott a közlekedési rendszerek korszerűsítése, az utasigényekhez igazodó szolgáltatások kialakítása, valamint a közlekedési infrastruktúra és a különböző közlekedési módok összehangolása.

Új alapokra helyezték az ágazatot

Az eseményt Dr. Kerékgyártó János, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárának előadása nyitotta meg. Főként a kormányváltást követően elindult közlekedéspolitikai és intézményi átalakításokat ismertette. Kiemelte, hogy a közlekedés stratégiai jelentősége indokolttá tette az önálló Közlekedési és Beruházási Minisztérium létrehozását, amelynek egyik legfontosabb feladata az ágazat működésének új alapokra helyezése és a korábbi intézményi struktúra felülvizsgálata. Az átalakítás központi eleme az Országos Közlekedési Központ (OKK) létrehozása, amely egységes keretbe foglalja a helyközi közösségi közlekedés szervezését, a szolgáltatások megrendelését és ellenőrzését.

Közölte, az új rendszerben világosabban elkülönülnek a megrendelői és a szolgáltatói feladatok, miközben nagyobb hangsúlyt kap a vasúti és autóbuszos közlekedés összehangolása, az utasigények érvényesítése és a szolgáltatási színvonal javítása.

Az előadás kitért a vasúti járműállomány kezelésének új modelljére, valamint a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervre is, amely hosszú távú, több ezer milliárd forintos fejlesztési keretet biztosíthat a hazai kötöttpályás közlekedés korszerűsítéséhez. A bemutatott intézkedések közös célja egy átláthatóbb, hatékonyabban működő, az utasok és a gazdaság igényeihez jobban alkalmazkodó közlekedési rendszer kialakítása.

Jelentős átalakulás előtt a MÁV

A közlekedés megújulásának egyik legfontosabb kérdése, hogy miként lehet olyan szolgáltatási rendszert kialakítani, amely egyszerre versenyképes, fenntartható és az utasok számára is vonzó alternatívát jelent. Ehhez nemcsak korszerű infrastruktúrára és technológiai fejlesztésekre, hanem hosszú távú stratégiai gondolkodásra, együttműködésre és az ágazat szereplőinek közös felelősségvállalására is szükség van.

A konferencia második napjának egyik kiemelt előadója Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója volt, aki szintén szólt az OKK létrejöttéről, hiszen ezáltal teljesen megváltozik a MÁV nézőpontja és feladatai is. A szolgáltatást ugyanis a központ biztosítja az utasok számára, ám a szolgáltató a MÁV lesz, marad a jövőben is. Jelezte, a pályaüzemeltetés továbbra is a feladatuk, de arra helyezik a fókuszt, hogy a személyszállítás kiszámíthatóságát növelni tudják jelentősen a jövőben, ehhez pedig az az infrastruktúra fejlesztése is rendkívül fontos, amit a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv is magába foglal. Hangsúlyozta, a teljes projektmenedzsment a MÁV feladata lesz, erre nagyon hosszú ideje, egészen hazánk uniós csatlakozása óta nem volt sajnos példa.

Rámutatott, a céljuk az új járművek beszerzése, és nem a 60 éves vonatok fejlesztése, viszont erős összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy például Romániát utolérje a hazai vasút fejlettsége. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak a járművek, hanem a karbantartói épületek korszerűsítése is elengedhetetlen, hiszen jelenleg ezek az egységek alkalmatlanok a korszerű járművek karbantartására. De a vasútállomások kinézetéről is hasonlóan negatívan vélekedett, így ezen a területen is jelentős előrelépést szeretnének elérni, ennek első lépése, hogy tavasszal megújítják a takarítási szolgáltatást.

A vezérigazgató beszámolója szerint a jelentős digitalizáció, a belső folyamatok átalakítása, az adatvezérelt szakmai irányítás és a költségorientált döntéshozatal is a terítéken van már. Mindemellett pedig a márkaismertség építésén is dolgoznak annak érdekében, hogy a nyugdíjba vonulók helyére megtalálják a fiatal utánpótlást a munkaerőpiacon. Így a fiatalok képzését és foglalkoztatását is átalakítják. A terv az, hogy 10 év alatt erős munkáltatói márkává váljon a MÁV.

A konferencia ismét alkalmat teremt arra, hogy a közlekedési ágazat meghatározó szereplői megosszák egymással tapasztalataikat, és közösen gondolkodjanak a hazai közforgalmú közlekedés jövőjéről. A XXVII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia a MOL Downstream Zrt., a Sunilium Kft., a Delta Technologies Zrt., az Infinitours Kft. – BUSZ.HU, az Invite AD Agency Kft., az Anro Gravitas Kft. és a Premium Relations Kft. támogatásával valósult meg.

Megosztás közösségi médiában