Az Európai Unió teljes végső energiafelhasználásán belül a lakossági szektor (háztartások) rendkívül komoly súlyt képvisel, hiszen
a teljes fogyasztás 26 százalékáért ez a terület felelős.
Az Eurostat adatai alapján a lakosság energiaigény legnagyobb részét az alábbi energiahordozói-mix biztosítja:
- Földgáz: 29,4%
- Villamos energia: 26,9%
- Megújuló energiaforrások és bioüzemanyagok: 22,8%
Ha a felhasználás célját vizsgáljuk, a statisztikákból világosan látszik, hogy az otthonok fenntartása során a fűtési rendszerek üzemeltetése jelenti a messze legnagyobb tételt. Az európai családok az összes energia 61,5 százalékát fordítják a helyiségek fűtésére, míg a használati melegvíz-előállítás (vízmelegítés) a büdzsé 15,6 százalékát emészti fel. A fennmaradó részt a világítás és az elektromos készülékek működtetése (14,8%), a főzés (6,4%), egyéb kiegészítő funkciók (0,9%), valamint a helyiségek hűtése (0,8%) teszi ki.
A megelőző év bázisadataival összevetve kifejezetten izgalmas elmozdulások láthatók az uniós trendekben.
Miközben a fűtésre használt energia mennyisége 1,2 százalékkal, a főzésre fordított energia pedig 0,9 százalékkal mérséklődött, addig a technológiai változások azonnal megmutatkoztak a villamosenergia-igényeknél.
A modernebb háztartási gépek és a digitalizáció terjedése miatt a világításra és elektromos berendezésekre 2,6 százalékkal több energia ment el, mint egy évvel korábban. A legdrámaibb és leginkább figyelmeztető ugrás azonban a nyári időszakokhoz köthető:
a lakások klímaberendezéseinek áramfogyasztása, azaz a helyiségek hűtése egyetlen év alatt 15,3 százalékkal emelkedett az Európai Unióban.
Ez a szerkezeti átalakulás a jövőben teljesen új kihívások elé állíthatja az európai villamosenergia-hálózatokat, amelyeknek a téli csúcsok után a nyári, hűtési feszültségeket is egyre stabilabban kell kezelniük.
Forrás: Portfolio