Az Európai Bizottság nemrégiben javaslatot tett az európai szabványosítási rendszer korszerűsítésére annak felgyorsítása, a kis- és középvállalkozások képviseletének növelése, valamint az Európai Unió stratégiai érdekeinek jobb támogatása érdekében. A szabványok elengedhetetlenek az EU gazdaságának működéséhez. Hozzájárulnak a biztonság és az interoperabilitás biztosításához, jogbiztonságot nyújtanak, és lehetővé teszik a piacra jutást a tiszta technológiáktól és akkumulátoroktól az építési termékekig, a kiberbiztonságig és a fejlett gyártásig terjedő ágazatokban.
A harmonizált európai szabványok központi szerepet játszanak abban, hogy segítsék a vállalkozásokat az uniós jogszabályoknak való megfelelés igazolásában, csökkentve a költségeket, valamint növelve a minőséget és a fogyasztói bizalmat. A jelenlegi szabványosítási rendszer azonban kihívásokkal néz szembe a gyors innovációval és technológiai fejlődéssel való lépéstartás terén, ami szükségessé teszi a szabványok időben történő kidolgozását.
Az Európai Bizottság ezért a meglévő jogszabályok felülvizsgálatát javasolja annak érdekében, hogy a szabványok kidolgozása rugalmasabbá váljon, ugyanakkor megőrizze alapvető erősségeit mint az európai szabványügyi szervezeteket bevonó köz- és magánszféra közötti partnerséget.
Gyorsabb és reszponzívabb rendszer
A javaslat egyértelműbb határidőket vezet be az Európai Bizottság által kért szabványok kidolgozására, és egyértelművé teszi az egységes előírások célzott tartalékintézkedésként való alkalmazását.
Az Európai Bizottság azt is javasolja, hogy meghatározott feltételek és biztosítékok mellett tegyék lehetővé a külső műszaki előírások nagyobb mértékű használatát. Ezenkívül lehetővé tenné, hogy az időközi eredmények támogassák a megfelelőséget. Ez elősegítené, hogy az innovatív megoldások gyorsabban eljussanak a piacra, miközben a teljes szabványok kidolgozása még folyamatban van. Az Európai Bizottság azt is javasolja, hogy más szabványfejlesztő szervezetek is hozzájárulhassanak a technikai munkához, amennyiben sürgős vagy rendkívül speciális igények merülnek fel.
Az Európai Bizottság becslése szerint ezek az intézkedések együttesen hat évről négy évre csökkentenék a szabvány kidolgozásához szükséges átlagos időt, ezáltal növelve az Unió azon képességét, hogy globális szinten alakítsa a szabványosítást, miközben egyszerűsítené a vállalkozások egységes piachoz való hozzáférését.
Inkluzívabb és hozzáférhetőbb rendszer
A javaslat olyan rendelkezéseket vezet be, amelyek megerősítik az európai és nemzeti szabványügyi szervezetek kötelezettségeit annak érdekében, hogy biztosítsák a kis- és középvállalkozások, a civil társadalom, a tudományos élet és a hatóságok hatékony részvételét és képviseletét a szabványosítási folyamatban. A javaslat átláthatósági és elszámoltathatósági követelményeket is bevezet. A szélesebb körű részvétel hozzá fog járulni ahhoz, hogy a szabványosítási folyamatba a szakértelem szélesebb köre kerüljön be.
Az Európai Bíróság közelmúltbeli ítéleteit követően az Európai Bizottság javasolja e szabályok kodifikálását annak érdekében, hogy célzott adattárak létrehozása révén biztosítsa az uniós jog alapján kidolgozott szabványokhoz való szabad hozzáférést, ami megkönnyítené a szabványokhoz való hozzáférést a vállalkozások, a hatóságok, a civil társadalom és a polgárok számára.
Erősebb és összehangoltabb európai hang nemzetközi szinten
Mivel a szabványok fontos szerepet játszanak a termékek piaci bevezetésében, a szabványalkotásba beruházó joghatóságok nagyobb valószínűséggel fogadják el szabványaikat globális szinten. Tekintettel e geopolitikai jelentőségre, a javaslat hozzájárul a nemzetközi szabványosítás terén folytatott szorosabb uniós koordinációhoz is. Ez támogatni fogja a koherensebb megközelítést azáltal, hogy elősegíti az európai érdekek előmozdítását, miközben összhangban marad a WTO elveivel.
Az Európai Bizottság javasolja továbbá egy európai szabványosítással foglalkozó szakértői központ létrehozását az erősebb stratégiai irányítás, a szakpolitikák közötti jobb koordináció, valamint a szabványosítási munka és az uniós prioritások közötti szorosabb összhang biztosítása érdekében.
Következő lépések
A javasolt intézkedéseket elfogadásuk és hatálybalépésük előtt az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogja megvizsgálni.
Háttér
Az európai szabványosítás már régóta az egységes piac sarokköve, amely azáltal, hogy Európai Unió-szerte közös keretet biztosít a termékek és szolgáltatások számára, segít felszámolni a technikai akadályokat.
A rendszer jelenleg az elismert európai szabványügyi szervezetek (CEN, CENELEC és ETSI), a nemzeti szabványügyi testületek, az ipar, a hatóságok, a fogyasztók képviselői, a szakszervezetek, a környezetvédelmi szervezetek és más érdekelt felek közötti együttműködésen alapul.
Az európai szabványosítás jelenlegi keretét az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet határozza meg, amely megteremti az uniós jogszabályokat és szakpolitikákat támogató európai szabványok és harmonizált szabványok kidolgozásának jogalapját.
Az elmúlt évtizedben az EU lépéseket tett e keret megerősítése érdekében, többek között a 2021. évi szabványosítási stratégia és az 1025/2012/EU rendelet 2025. évi értékelése révén.
A fenti javaslat erre a munkára épít azáltal, hogy aktualizálja a rendszer irányítását és eszközeit annak érdekében, hogy az a gyorsan változó gazdasági és geopolitikai környezetben továbbra is támogatni tudja az innovációt, a versenyképességet és az Unió tágabb szakpolitikai célkitűzéseit.
Forrás: Európai Bizottság, Sajtóközlemény, 2026.10.06.