Az Európai Bizottság új villamosítási cselekvési tervet mutatott be, amelynek célja, hogy az iparban, a közlekedésben és az épületekben egyaránt felgyorsítsa a fosszilis tüzelőanyagokról a villamos energiára történő átállást.
A cél az, hogy Európa a világ első, villamos energiára épülő kontinensévé váljon. Ennek érdekében a villamos energia részarányát a jelenlegi 23%-ról 2040-re 46%-ra kívánják növelni az energiafelhasználáson belül. A cél elérésével az Európai Unió évente akár 260 milliárd eurót is megtakaríthatna a fosszilis energiahordozók importján.
A villamosítás előnyei
A villamos energiára történő átállás:
- csökkenti az importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget, ezáltal önállóbbá és versenyképesebbé teszi Európát, valamint mérsékli a geopolitikai sokkhatásokkal szembeni kiszolgáltatottságát;
- korszerűsíti és karbonsemlegessé teszi Európa energiarendszerét, ezzel felgyorsítva a zöld átállást;
- közvetlen előnyöket biztosít az európai fogyasztók számára: egy akkumulátoros elektromos gépjármű használata akár 78%-os megtakarítást is jelenthet egy hasonló, fosszilis üzemanyaggal működő autóhoz képest, míg a gázkazán hőszivattyúra cserélése akár 60%-kal is csökkentheti egy átlagos uniós háztartás fűtésszámláját.
Ugyanakkor számos kihívást továbbra is meg kell oldani. A villamos energia ára gyakran háromszorosa a gáz árának, az elektromos hálózathoz történő csatlakozás pedig akár évekig is eltarthat. Sok innovatív technológia nem jut el a kereskedelmi méretű alkalmazásig, a vállalkozásokat pedig jelenleg túl kevés ösztönző segíti abban, hogy a fosszilis energiahordozókról villamos energiára váltsanak.
A cselekvési terv intézkedései
Az új terv valamennyi felsorolt kihívásra megoldást kíván kínálni. Ennek érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek csökkentik a villamos energia és a fosszilis energiahordozók költsége közötti különbséget, valamint ösztönzik a tisztább, villamos energián alapuló technológiák – például a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok – elterjedését.
A terv többek között az alábbi intézkedéseket tartalmazza:
- az uniós villamosenergia-számlák hosszú távú fenntarthatóságának javítása azáltal, hogy a tagállamok bizonyos fogyasztói csoportok esetében csökkenthetik a hálózati díjakat, az energiaintenzív vállalkozásoknál pedig mérsékelhetik az adóterheket;
- az intelligens fogyasztásmérők gyorsabb elterjesztése, amelyek segítségével a fogyasztók könnyebben csökkenthetik energiaszámláikat;
- a villamosításhoz szükséges technológiák kezdeti beruházási költségeinek mérséklése a legfontosabb energiafelhasználási területeken. Ehhez többek között szociális lízingprogramokat, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó pénzügyi eszközöket és a Szociális Klímaalapot mozgósítanák;
- az európai villamosenergia-hálózatok fejlesztésének felgyorsítása a hálózatokról szóló intézkedéscsomag segítségével;
- az innovatív villamosítási megoldások elterjedésének ösztönzése;
- beruházás a villamosításhoz szükséges készségekbe és munkahelyekbe, ami akár több százezer minőségi új állás létrejöttét is eredményezheti.
A cselekvési terv bemutatásával egy időben a Bizottság bejelentette az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének, az EU ETS-nek a felülvizsgálatát is. Ez az EU legfontosabb dekarbonizációs szakpolitikai eszköze, amelyet a megváltozott geopolitikai és gazdasági környezethez igazodva szintén korszerűsíteni kell.
A felülvizsgálat és a villamosítási cselekvési terv az Európai Unió azon szélesebb körű törekvéseinek részét képezi, amelyek Európa versenyképességének, dekarbonizációjának és energiafüggetlenségének megerősítését szolgálják.
Forrás: Európai Bizottság