A magyar–észak-macedón gazdasági együttműködés erősítéséről és az új befektetési lehetőségekről szólt a szegedi Macedón Információs Nap, ahol szakértők és döntéshozók adtak átfogó képet a nyugat-balkáni piac kínálta lehetőségekről. Az eseménynek az iparkamara székháza adott otthont.
Macedón Információs Napot szervezett a Külgazdasági és Külügyminisztérium Exportfejlesztési Koordinációs Főosztálya, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamarával (CSKIK) és az Enterprise Europe Network dél-alföldi regionális irodájával együttműködve március 20-án Szegeden, a Kamarai Székházban.
Az eseményt dr. Kőkuti Attila, a CSKIK elnöke nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy a kamara egyik fő feladata, hogy kapcsolatot teremtsen vállalkozó és vállalkozó között, és ehhez külföldi lehetőséget is biztosítson. Megjegyezte, ennek érdekében számos ingyenes programot szervez az iparkamara, az információs nap is erre ad lehetőséget. Szólt arról is, hogy a CSKIK hosszú évek óta tagja az Enterprise Europe Network-nek, ami a világ legnagyobb üzleti hálózata, és ami lehetőséget ad a cégeknek arra, hogy kapcsolódjanak, üzletet kössenek. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy jelenleg ötvennél is több, üzleti kapcsolódási lehetőség van Észak-Macedóniával, ahol már több magyar befektető is jelen van, főként az informatika területén.
Jelen volt a rendezvényen Mihajlo Zhevairovski, az Észak-Macedón Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének nagykövetségi ügyvivője is, aki kiemelte, Magyarország és Észak-Macedónia három évtizedes barátságot ápol, a két ország közötti kétoldalú együttműködés pedig egyre szorosabb. Hozzátette, a múlt évben konferenciát és találkozókat is szerveztek, valamint Magyarország részéről az uniós csatlakozásuk kapcsán is jelentős támogatást kapnak, ráadásul az infrastruktúra, a közlekedés és az energia területén is fokozódott az együttműködés. Továbbá a magyar kormány segítségével 500 millió eurós hitelhez jutottak, amelyet a gazdasági növekedésre és az infrastrukturális beruházásokra fordítanak, de Magyarországtól a közlekedés fejlesztéséhez is érkezett támogatás.
Galambos Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nyugat-Balkáni Tagozatának elnöke is üdvözölte a jelenlévőket és arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán (W6) nemcsak politikai, hanem vállalati szinten is fontos régió, éppen ezért a tagozat célja, hogy visszaálljon a partnerség a V4-ek és a W6 tagjai között. Hozzátette, a források és a közlekedési hálózat is rendelkezésre áll ehhez. Hangsúlyozta, a tagozat feladata, hogy segítse azokat a magyar vállalatokat, főként kis- és középvállalkozásokat, akik már elindultak Észak-Macedóniába dolgozni, vagy tervezik az ottani terjeszkedést, üzleti partnerszerzést.
A nap során előadást tartott Vladimir Peshevski, Észak-Macedónia miniszterelnöki tanácsadója, aki közölte, Észak-Macedónia az elmúlt években stabil és dinamikusan fejlődő gazdasági környezetet alakított ki, amely egyre vonzóbbá teszi az országot a nemzetközi befektetők számára. A mintegy 1,8 millió lakosú, fiatal korstruktúrával rendelkező állam gazdaságának alapjai stabilak: a 16 milliárd eurós GDP mellett 2025-re 3,4%-os növekedést prognosztizálnak, miközben az infláció tartósan 4% alatt marad. Az ország nyitott, exportorientált gazdasága, valamint az euróhoz kötött árfolyamrendszer kiszámítható pénzügyi környezetet biztosít a vállalkozások számára.
A Macedón Köztársaság kormányának korábbi gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese rámutatott, a befektetők számára különösen kedvező a versenyképes adórendszer – az egységes, 10%-os társasági és személyi jövedelemadó az egyik legalacsonyabb Európában –, valamint a fejlett ösztönzőrendszer és a szabad gazdasági övezetek által kínált lehetőségek. Előadása szerint a 2024 óta hivatalban lévő új kormányzat átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát valósít meg, amelyben kiemelt szerepet kap a vállalkozói szféra támogatása és a külföldi befektetések ösztönzése.
Szintén előadást tartott dr. Littvay-Kovács Áron, a HEPA Vállalati Kapcsolatok Igazgatóságágának igazgatója is, aki főként arról beszélt, hogy a nyugat-balkáni térség stratégiai jelentősége folyamatosan növekszik, különösen a logisztikai és energetikai kapcsolatok fejlesztése, a digitális átállás, valamint a zöld technológiák területén. A HEPA ezen folyamatokhoz kapcsolódva aktívan segíti a magyar vállalatok bekapcsolódását a régió gazdasági vérkeringésébe, valamint támogatja az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat során felhalmozott tapasztalatok megosztását.
Jelezte, a szervezetük tevékenysége szorosan kapcsolódik az Enterprise Europe Network nemzetközi hálózathoz is, amely több mint 55 országban támogatja a kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítését, üzleti kapcsolataik bővítését és nemzetközi együttműködéseik kialakítását.