Idén már sikeresen elindították a Sentinel‑4A-t, a Copernicus első geostacionárius küldetését, amely jelenleg kalibráláson és tesztelésen megy keresztül. A műhold Európa és Észak-Afrika fölötti rögzített pozícióból működve magas gyakoriságú regionális méréseket végez nyomgázokról, például nitrogén-dioxid (NO₂), ózon (O₃) és kén-dioxid (SO₂). Ezek elengedhetetlenek a napi változások megértéséhez és a légszennyezés rövid idejű csúcsainak rögzítéséhez.
Ennek a geostacionárius nézetnek a kiegészítésére a Sentinel‑5A, a MetOp-SG A1 műhold fedélzetén, 2025 augusztusában indul Kourouból (Francia Guyana) egy Ariane 6 rakétával. A geostacionárius társával ellentétben a Sentinel‑5A poláris pályán repül, 100 percenként kerüli meg a Földet, és 24 óránként teljes globális lefedettséget biztosít.
A Sentinel‑5A jelentősen javítja a Copernicus rendszer képességét, hogy napi szinten szolgáltasson globális adatokat a légszennyező anyagokról és más légköri nyomgázokról. Ez megerősíti a már most is a világ legfejlettebbnek tartott földmegfigyelési rendszerét a levegőminőség és kibocsátások nyomon követésében.
A Sentinel‑5A hozzáadása fontos előrelépést jelent Európa számára a légszennyezés és a légköri összetétel nyomon követésében. Az így nyert adatok bekerülnek a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat (CAMS) napi előrejelzéseibe és hosszú távú környezeti megfigyeléseibe. A Sentinel‑4A-val együtt jelentősen bővítik a Copernicus légköri megfigyelési kapacitását, lehetővé téve pontosabb, gyakoribb és időszerűbb betekintést az üvegházhatású gázokba, a légszennyezőkbe és a környezeti egészség állapotába Európában és világszerte.
Forrás: Európai Bizottság, 2025. július