2025-ben több jelentős jogszabályi módosítást fogadtak el, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban együtt: KKV) számára komoly segítséget nyújt jogaik érvényesítésében. Amennyiben a KKV kvázi „fogyasztóként” vásárolt terméket, vagy vett igénybe közszolgáltatást, úgy lehetősége van a békéltető testületi eljárás során felmerülő jogvitáját rendezni.
A kamaránkban működő Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület jelen figyelemfelhívó tájékoztatójában igyekszik kimerítő választ adni az eljárás menetére vonatkozóan. Kérjük, hogy jelen tájékoztatónkat figyelmesen olvassák el! Ennek figyelembevételével keressenek minket, ha fogyasztói jogvitájukat szeretnék a békéltető testületi eljárásban rendezni.
A békéltető testületi eljárás egy alternatív vitarendezési eljárás. Az eljárás ingyenes, gyors és kevés időt vesz igénybe. A kitűzött meghallgatásra online módon kerül sor. A kijelölt eljáró testületi tag elsődleges célja, a felek közötti jogvitát tisztázni. Amennyiben lehetséges, a felek között mindkét fél számára elfogadható egyezséget létrehozni. Az egyezség tartalma bírósági úton kikényszeríthető.
Amennyiben egyezség nem jön létre, és a KKV kérelme alapján lehetséges megalapozott döntést hozni, úgy 250.000.-Ft ügyérték alatt bírósági úton végrehajtható kötelezést, efölötti érték esetén ajánlást hoz az eljáró testület.
Kérjük, hogy fogyasztói panasz beadása esetén elsősorban a testület honlapján található formanyomtatványt használják. Ha minden kért adatot megadnak, dokumentumot feltöltik, úgy jelentősen meggyorsítják az eljárás menetét.
Ki minősül KKV-nak?
KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb. Továbbá éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri, vagy meghaladja a 25%-ot.
Mikortól jogosultak a KKV-k fogyasztói jogvitában a békéltető testületnél fogyasztói panaszt benyújtani?
Idén januártól minden KKV-nek minősülő vállalkozás, amely közszolgáltatást vett igénybe, vagy a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenységben terméket vásárolt, használt, jogosult arra, hogy békéltető testületi eljárást indítson.
Mi a békéltető testület eljárás megindításának legfontosabb feltétele?
A békéltető testület eljárása megindításának elengedhetetlen feltétele, hogy a KKV az érintett eladóval/közszolgáltatóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát vagy kivonatát, amelynek tartalmára a KKV bizonyítékként hivatkozik. Így különösen az eladó/közszolgáltató írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról. Ennek hiányában a KKV rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.
Milyen KKV-s ügyekben nincs hatásköre a békéltető testületnek?
A békéltető testületnek nincs hatásköre eljárni, ha
- a fogyasztói jogvitát kezdeményező vállalkozás nem minősül KKV-nak,
- ha a panasz tárgya nem közszolgáltatással (a telefon és internet szolgáltatás nem közszolgáltatás) kapcsolatos szolgáltatás, vagy
- a terméket nem kiskereskedelmi egységben, nem végfelhasználóként, azaz tovább értékesítés céljával vásárolta meg, használta vagy vette igénybe.
Amennyiben nincs hatásköre eljárni a békéltető testületnek, úgy az eljárást megszünteti.
Amennyiben a fogyasztói panaszban termék vásárlása mellett, vagy azzal összegfüggésben szolgáltatás nyújtása is történik, úgy csak a termékkel kapcsolatosan hoz döntést a testület.
A szolgáltatással kapcsolatos jogvita bírósági hatáskörbe tartozik.
Hibás teljésítés esetén kit terhel a bizonyítás?
A békéltető testületi eljárás során bizonyítási eljárás nem folytatható le, szakértő nem rendelhető ki. Azaz a kijelölt békéltető testületi tag a rendelkezésére álló dokumentumok, bizonyítékok alapján hoz döntést.
A panaszt benyújtó KKV-nak ezért az eljárás megindítása előtt kiemelt figyelmet kell arra fordítania, hogy az eljárás során kit terhel a bizonyítási kötelezettség. Továbbá kinek kell bizonyítania, hogy hibás teljesítésre került sor.
Ha ezt a KKV a panasz benyújtása során nem veszi figyelembe, és nem tesz eleget esetleges bizonyítási kötelezettségének, az eljárás nagy valószínűséggel eredménytelen lesz.
Mire figyeljenek a KKV-k?
Amennyiben a terméket értékesítő eladó/közszolgáltató önkéntes jótállást vállalt az értékesítés során, úgy a jótállási kötelezettség alapján az önkéntes jótállás ideje alatt kerüljön sor a termék hibájával kapcsolatos bejelentésre az eladó/közszolgáltató felé, illetve fontos, hogy az eladó/közszolgáltató által írásban vállalt előírásokat (pld. kötelező karbantartás, meghatározott szerviz igénybevétele stb.) kerüljön betartásra. Önkéntes jótállás keretében az eladót/közszolgáltató terheli a bizonyítás hibás teljesítés esetén.
Amennyiben nem került sor önkéntes jótállás vállalására, akkor a KKV-nak a következő dátumokra kell figyelemmel lennie:
A) Amennyiben 2025.08.22. előtt történt a közszolgáltatás igénybevétele vagy a termék vásárlása, használata, igénybevétele, akkor a törvényben rögzített szavatossági idő az igényérvényesítésre 1 év. Ebben az esetben a KKV-nak kell bizonyítania, hogy az eladó/közszolgáltató hibásan teljesített, mert a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felelt meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ha a KKV ennek a bizonyítási kötelezettségnek az eljárás során nem tesz eleget, és nem kerül sor egyezség kötésére, úgy a békéltető testület az eljárását megszünteti.
B) Amennyiben 2025.08.22. után történt, úgy az adott jogügylet tekintetében a Ptk. 6:157. § (3) bekezdése szerint a hibás teljesítés fejezetében a fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, KKV-ra is alkalmazni kell.
C) Amennyiben 2026.03.01. után kerül sor a termék vásárlására, használatára vagy igénybevételére, és a megvásárolt termék a 10/2024. (VI. 28.) IM rendeletben felsorolt a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikknek minősül, úgy a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló rendelkezéseket a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV-kra is kell alkalmazni. A nem tartós fogyasztási cikkekre a B) pontban rögzítettek az irányadóak.
A jogszabályi rendelkezés külön szól arról is a későbbi jogviták elkerülése érdekében, hogy a KKV a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár-e el. Ha a fogyasztási cikket a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg, tekintet nélkül a fogyasztási cikk gazdasági tevékenységi körben való elszámolására. Azaz nincs annak jelentősége, hogy a KKV a terméket elszámolta-e költségként, vagy az ÁFA tartalmát visszaigényelte-e vagy sem.
A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV esetében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
- Semmis az a kikötés, amely a hibás teljesítés fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a KKV hátrányára tér el.
- Ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a KKV által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
- Ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés esetén a KKV kellékszavatossági jogai gyakorlása során a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, mással sem javíttathatja ki azt.
- A hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
- A KKV kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított 2 év alatt évül el. Ha a szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak. 1 évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
- Eladott ingó dolog hibája esetén a KKV követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki. Vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a KKV érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
Vonatkoznak-e a KKV-ra a fogyasztókat megillető kormányrendeletekben rögzített többletjogok (pld. kötelező jótállás, távollévők közötti szerződésekre vonatkozó előírások stb)?
Bár a fogyasztói jogok kiterjesztése nem tiltott, de az uniós rendelkezések nem teszik lehetővé a fogyasztó fogalmának általános, kiterjesztő értelmezéssel történő átültetését, így nem természetes személy nem minősülhet fogyasztónak, és a nem természetes személyek között létrejött szerződés sem minősülhet fogyasztói szerződésnek.
A fentiekre tekintettel a KKV-k számára az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet, valamint a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet nem alkalmazható.
A fenti szabály alól csak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet lesz kivétel. Mivel az 2026.03.01. napjával módosul, és a jogszabályban meghatározott KKV-k esetében is alkalmazandó lesz a rendelet szövege.
Ha végső felhasználóként vásárolta a terméket a KKV, akkor mindegy, hogy ténylegesen hogyan használta azt a KKV?
A kiskereskedelmi forgalomban történő beszerzés esetén lényegében vélelmezett a végfelhasználóként történő beszerzés.
A háztartási termékek esetén azonban, ahogy most sem, úgy továbbra sem lesz rendeltetésszerű az ipari használat. Például ha heti 5 napon át, 8 órán keresztül használják a háztartási rendeltetésű fúrógépet. Ezt – meghibásodás esetén – a szerviz, a termék bevizsgálása során fel tudja tárni. Mint ahogy jelenleg is tárgya a bevizsgálásnak az, hogy a meghibásodás a termék rendeltetésszerű használata mellett következett-e be.
A jogszabályi módosítások elsődleges célja, a lényegében fogyasztói pozícióban lévő KKV-k számára többletjogok biztosítása. Bár a szabályozás bonyolult, de bízunk abban, hogy a KKV-k élni fognak majd a fenn részletezett módosításokban biztosított jogaikkal.