A 2025. március 1-jén hatályba lépett szabályozási változások több ponton is módosították a Megújuló Támogatási Rendszer (METÁR) és a Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) működését. Az új előírások nemcsak az energiaértékesítés és az elszámolás szabályait érintik, hanem a támogatott projektek pénzügyi és adózási tervezésére is hatással lehetnek. A módosításokat a 26/2025. (II. 27.) Korm. rendelet vezette be, amely a KÁT- és METÁR-rendszer részletszabályait módosította.
Mely területeket érintik a változások?
- Az új szabályozás pontosítja az energiaértékesítés és az elszámolás rendjét, módosítja a KÁT-rendszerből történő kilépés feltételeit, lehetővé teszi a kolokáció alkalmazását, valamint szigorítja az ellenőrzési és a jogosulatlan támogatások visszafizetésére vonatkozó szabályokat. A változások miatt érdemes felülvizsgálni a meglévő szerződéseket, az elszámolási gyakorlatot és a beruházások pénzügyi modelljét. A módosítások gyakorlati értelmezéséről részletes összefoglalót készített a Deloitte.
Adózási szempontból sem elhanyagolható a változás
- A támogatási rendszer módosításai mellett továbbra is meghatározó szerepet játszanak az energiaszektort érintő különadók, köztük az extraprofitadó, amelynek szabályait a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet tartalmazza. Egyes energiatermelő vállalkozásokat emellett az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) is érintheti, ezért a támogatási és adózási szabályok együttes vizsgálata kiemelten fontos a projektek jövedelmezőségének értékelése során.
Mire érdemes figyelni a beruházások tervezésekor?
- A METÁR-beruházások esetében az energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó társaságiadó-kedvezmények is relevánsak lehetnek. A támogatások adójogi és számviteli minősítése, valamint az alkalmazható adókedvezmények köre projektenként eltérhet, ezért ezek egyedi vizsgálata elengedhetetlen. A részletszabályokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyújt tájékoztatást.
- Egy ipari naperőmű-beruházásnál például nemcsak a METÁR-prémiumból származó bevétel és az energiahatékonysági társaságiadó-kedvezmények hatását kell modellezni, hanem azt is, hogy az extraprofitadó és – adott esetben – az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) milyen mértékben csökkenti a projekt hosszú távú jövedelmezőségét.
- Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy a támogatott villamosenergia-ár és a piaci referenciaár alakulása, valamint a negatív árak előfordulása közvetlenül befolyásolja a prémiumtámogatás tényleges összegét, ezért a bevételi kockázatot célszerű konzervatív feltételezésekkel beépíteni a pénzügyi tervbe.
- A szabályozási környezet folyamatos változása miatt a METÁR- és KÁT-rendszerben működő vállalkozások számára célszerű rendszeresen felülvizsgálniuk adózási és pénzügyi folyamataikat annak érdekében, hogy beruházásaik hosszú távon is megfeleljenek a hatályos előírásoknak.