Csongrád-Csanádi
Kereskedelmi és Iparkamara

Az uniós omnibuszcsomagok mérlege: valódi egyszerűsítés vagy újabb bizonytalanság?

Az Európai Bizottság jelenlegi ciklusában az uniós szabályozás egyszerűsítése és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéssé vált. Az elmúlt évek környezetvédelmi, digitális, vállalatirányítási és ellátási láncokra vonatkozó előírásai ugyanis egyre összetettebb megfelelési rendszert alakítottak ki.

Tizenkét egyszerűsítési csomag

  • Az omnibuszcsomagok egyetlen jogalkotási eljárás keretében több, egymással összefüggő uniós jogszabályt módosítanak. Céljuk az átfedések, a párhuzamos adatszolgáltatások és a jogszabályi ellentmondások csökkentése.
  • 2025 februárja és 2026 júniusa között az Európai Bizottság tizenkét omnibuszjavaslatot terjesztett elő. Ezek többek között a fenntarthatósági jelentéstételt, az uniós beruházási programokat, a mezőgazdaságot, a vegyipart, a védelmi beszerzéseket, a digitális szabályozást, a környezetvédelmet, az autóipart, az adózást, valamint az energia- és gumiabroncs-címkézést érintik. Egyes intézkedéseket már elfogadtak, mások továbbra is tárgyalás alatt állnak. A csomagok és jogalkotási helyzetük az Európai Unió Tanácsának összefoglalójában tekinthető át.
  • Az uniós cél szerint 2030-ig legalább 25 százalékkal kell csökkenteni a vállalkozások adminisztratív költségeit és jelentéstételi kötelezettségeit, a kis- és középvállalkozások esetében pedig legalább 35 százalékos mérséklést kívánnak elérni. Ez összesen 37,5 milliárd eurós megtakarítást jelenthet.

 

Mit jelenthet mindez a vállalkozások számára?

  • A csomagok könnyebbséget hozhatnak a papíralapú dokumentáció visszaszorításával, azonos adatok többszöri benyújtásának megszüntetésével, az adatközlési rendszerek összehangolásával és a kötelezettségek vállalati mérethez igazításával.
  • A KKV-k számára különösen fontos a szabályozás továbbgyűrűző hatásának mérséklése. Egy kisebb vállalkozás akkor is jelentős adatszolgáltatási feladatokkal szembesülhet, ha formálisan nem tartozik egy adott jogszabály hatálya alá. Nagyvállalati partnerei vagy finanszírozói ugyanis saját megfelelési kötelezettségeik teljesítéséhez részletes adatokat kérhetnek tőle. A nagyvállalatokra vonatkozó szabályok költségei így közvetetten a kisebb beszállítóknál is megjelenhetnek.
  • Ennek korlátozása volt az első, fenntarthatósági omnibuszcsomag egyik kiemelt célja. A 2026 februárjában elfogadott módosítások egyszerűsítették a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási követelményeket, szűkítették az érintett vállalkozások körét, és mérsékelték a kisebb üzleti partnereket terhelő adatkéréseket. A részletek az Európai Unió Tanácsának tájékoztatójában olvashatók.

 

Konkrét példa: az InvestEU egyszerűsítése

  • A második, beruházási omnibuszcsomag keretében módosították az InvestEU-program szabályait. Az uniós garancia összege 26,2 milliárd euróról 29,1 milliárd euróra emelkedett, és rugalmasabbá vált a korábbi finanszírozási programokban megmaradt kapacitások felhasználása.
  • A 300 ezer eurót meg nem haladó műveleteknél csökkentették a jelentendő mutatók számát, a végrehajtó partnerek beszámolási kötelezettsége pedig félévesről évesre változott. A módosításoktól mintegy 350 millió euró adminisztratív költségmegtakarítást várnak.
  • A végrehajtás első kézzelfogható lépéseként az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport 2026 júniusában 22 milliárd euró új stratégiai finanszírozási kapacitásról állapodott meg. A kapcsolódó projektek teljes beruházási hatása a jelenlegi uniós költségvetési ciklus végéig mintegy 70 milliárd euró lehet, és a bővítés várhatóan több mint 130 ezer kkv finanszírozási lehetőségeit javíthatja. Ezek ugyanakkor továbbra is célértékek és előzetes becslések, nem pedig már megvalósult beruházások.

 

Az egyszerűsítés is teremthet bizonytalanságot

  • Az omnibuszmegközelítés egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben kiszámíthatóbb szabályozást ígér, a jogszabályok gyors és ismétlődő módosítása maga is alkalmazkodási költségeket okozhat.
  • A vállalkozások gyakran már jóval az új szabályok alkalmazása előtt informatikai rendszereket fejlesztenek, adatgyűjtési folyamatokat alakítanak ki, szerződéseket módosítanak, tanácsadókat bíznak meg és munkatársakat képeznek. Ha a követelményeket közvetlenül a hatálybalépés előtt elhalasztják vagy jelentősen átírják, a jövőbeli terhek egy része megszűnhet, a már felmerült költségeket azonban nem lehet visszafordítani.
  • Ezt példázza a fenntarthatósági omnibuszcsomag is. A változtatások sok vállalkozás számára könnyebbséget jelenthetnek, miközben más cégek már jelentős összegeket fordítottak a korábbi követelményekre való felkészülésre.

 

Egyszerűsítés vagy dereguláció?

  • Fontos különbséget tenni az adminisztratív egyszerűsítés és a szabályozási követelmények tartalmi enyhítése között. Egy felesleges jelentés megszüntetése, két adatbázis összevonása vagy egy engedélyezési eljárás egységesítése valódi bürokráciacsökkentésnek tekinthető.
  • Más megítélés alá esik egy jogszabály hatályának szűkítése, alkalmazásának elhalasztása vagy a vállalkozások érdemi kötelezettségeinek mérséklése. Ezek is lehetnek indokolt változtatások, de már a korábbi környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, adatvédelmi vagy szociális célok újragondolását jelentik.
  • Kritikaként az is felmerült, hogy egyes javaslatokat nem előzött meg teljes körű hatásvizsgálat vagy széles körű nyilvános konzultáció. A gyorsabb jogalkotás javíthatja az uniós versenyképességet, megfelelő előkészítés nélkül azonban új jogértelmezési és végrehajtási problémákat is teremthet.

 

Nemcsak uniós szinten kell egyszerűsíteni

  • A vállalkozások által érzékelt szabályozási teher nem kizárólag az uniós jogból következik. Többletköltséget okozhat az irányelvek eltérő tagállami átültetése, a hatóságok különböző jogértelmezése, az egymással nem kommunikáló informatikai rendszerek, valamint az úgynevezett gold-plating, amikor egy tagállam az uniós minimumkövetelményeknél szigorúbb vagy bonyolultabb nemzeti szabályokat vezet be.
  • Magyar vállalkozói szempontból ezért nem elegendő, ha egy uniós jogszabály elméletileg egyszerűbbé válik. A könnyítéseknek a hazai engedélyezési, ellenőrzési és pályázati eljárásokban, valamint a hatóságok mindennapi gyakorlatában is meg kell jelenniük.
  • Az omnibuszpolitika sikerét nem a módosított jogszabályok száma mutatja majd meg, hanem az, hogy csökken-e az ismételten benyújtandó adatok mennyisége, rövidülnek-e az eljárások, egységesebbé válik-e a végrehajtás, és mérséklődnek-e a vállalkozások megfelelési költségei.
  • Az egyszerűsítés csak akkor erősítheti tartósan az európai versenyképességet, ha érthetőbb, stabilabb és kiszámíthatóbb szabályokat eredményez.
Megosztás közösségi médiában