Az Európai Parlament 2026. október 6-án támogatta a munkahelyi rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokkal szembeni védelemre vonatkozó szabályok hatodik módosítását. A változások különösen az akkumulátorgyártásban, a fémiparban, a vegyiparban, a gumiiparban és a textiliparban működő vállalkozások számára lehetnek fontosak. A magyarországi alkalmazás részleteit a szabályozás hazai jogba történő átültetése határozza majd meg.
Milyen változások várhatók?
A módosítás új munkahelyi expozíciós – vagyis a munkavállalókat érő kitettségre vonatkozó – határértékeket állapít meg több veszélyes anyagra. Ezek között szerepel a kobalt és a szervetlen kobaltvegyületek, amelyek elsősorban az akkumulátorgyártásban érintett vállalkozások számára lehetnek jelentősek. Új előírások vonatkoznak továbbá a policiklusos aromás szénhidrogénekre, amelyek többek között az acél-, vas- és alumíniumgyártásban relevánsak, valamint az 1,4-dioxánra és az izoprénre, amelyek elsősorban a vegyipari, textilipari, illetve gumiipari tevékenységek során fordulhatnak elő.
A hegesztési füstben található anyagok tekintetében az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia további határértékek bevezetésének szükségességét. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az Európai Parlament döntésével valamennyi hegesztési füstre egységes új határérték lépne életbe.
Védelem és munkavállalói képzés
- A módosítás pontosítja az egyéni védőeszközök, köztük a légzésvédő eszközök használatára vonatkozó szabályokat azokban az esetekben, amikor a kitettség a meghatározott határértékek alá műszaki vagy egyéb intézkedésekkel nem csökkenthető. Az előírások kitérnek a szennyeződés kockázatától mentes területen biztosítandó rendszeres munkaközi szünetekre is.
- A szabályozás nagyobb hangsúlyt helyez a veszélyes anyagoknak kitett vagy potenciálisan kitett munkavállalók megfelelő képzésére. Ez az egészségügyi ágazatban a veszélyes gyógyszerkészítményekkel dolgozókra is kiterjed. További védelmi intézkedéseket ír elő a tűzoltók és más sürgősségi szolgálatok munkatársai számára is.
Mit jelent a vállalkozásoknak?
- Az érintett vállalkozások számára már a felkészülési időszakban célszerű áttekinteni az alkalmazott anyagokat és technológiákat, valamint a kapcsolódó munkavédelmi intézkedéseket. Ennek részeként érdemes megvizsgálni, hogy az új határértékekkel érintett anyagok jelen vannak-e a munkafolyamatokban, és szükséges-e a munkahelyi kitettségre vonatkozó mérések, illetve kockázatértékelések felülvizsgálata. Indokolt lehet továbbá az expozíció csökkentését szolgáló műszaki megoldások, az egyéni védőeszközök, valamint a munkavállalói oktatások és belső munkavédelmi eljárások áttekintése. A vállalkozásoknak emellett érdemes figyelemmel kísérniük a magyar átültető szabályok megjelenését és az egyes anyagokra vonatkozó átmeneti időszakokat.
Mikortól kell alkalmazni?
- Az Európai Parlament szavazása önmagában nem jelent azonnali, egységes magyarországi alkalmazási kötelezettséget. A tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől számított két évük lesz a rendelkezések nemzeti jogba történő átültetésére, egyes munkahelyi expozíciós határértékek esetében pedig hosszabb átmeneti időszakok biztosítják az alkalmazkodást. A vállalkozások konkrét kötelezettségeit és határidőit ezért a végleges uniós szabályok és az azok alapján elfogadott magyar jogszabályok határozzák majd meg.