A Kamarának az a dolga, hogy minden körülmény közepette támogassa, segítse a hazai vállalkozói környezet működését – fogalmazott évzáró interjúnkban Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Megválasztása óta zajlik a kamarai reneszánsz hazánkban, de hogy pontosan mit jelent ez, milyen változásokat hoz a jövő a vállalkozások számára, arról a következő sorokból tájékozódhatnak.
– Tavaly november óta számos területen pozitív változás történt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetésének megújításával, ezeket pedig már a vállalkozások is érezhetik. Ilyen például az MKIK és NAV együttműködése is, amely adó- és adminisztrációs könnyítéseket hozott a vállalkozók számára. Mit eredményezett még a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal való partnerség?
– Szándékaink szerint a megállapodással a Kamara és a NAV tovább erősíti már eddig is létező együttműködését. Egyik fő célunk a digitális és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások elfogadtatása és terjesztése a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások körében, illetve kiemelkedően fontosnak tartjuk az adótudatosság növelésént, valamint az önkéntes jogkövetés ösztönzését is idehaza. Kiválóan tudjuk hasznosítani a NAV által biztosított statisztikai célú, anonim adatokat munkánk során. Az MKIK ezen információk segítségével a saját kutatóintézetén (MKIK GVI) keresztül készíthet kutatásokat, esettanulmányokat és elemzéseket. Ezek elengedhetetlenek a vállalkozói szféra és a döntéshozók közötti, adatokkal is alátámasztott érdemi párbeszédhez. A megállapodás révén még több vállalkozáshoz juthatnak el az adóhatóság digitális szolgáltatásai, valamint könnyebben kiszűrhetővé válnak a nem működő fantomvállalkozások, ami mindannyiunk jól felfogott érdeke. Az igazi üzleti teljesítmény csak tisztességes körülmények között mutatkozhat meg és így tud igazán szárnyra kapni.
– Magyarország Kormányával 2030-ig kötött megállapodást a Kamara, amely a magyar kormány stratégiai partnere lett. Mi a célja a megállapodásnak? Elsősorban kiket céloznak meg?
– A tavalyi kamarai választásokat követően a kormányzat számára is egyértelművé vált, hogy mi egy alulról, szakmai alapon szerveződő közösségként, egy új programmal, új irányt kívánunk szabni a vállalkozókkal történő együttműködésnek. Májusra készültünk el egy alapos és részletes együttműködési programmal. Mérhető vállalásokat tettünk. Bárki ellenőrizheti öt év múlva, hogy mi valósult meg a terveinkből. Erre objektív kritériumok állnak rendelkezésre. Folyamatosan mérjük a Kamara vezetésének teljesítményét. Minden javaslat előtt megnézzük, mi is valójában a vállalkozók valódi problémája, van-e olyan megoldás, amit ők javasolnak. Az eredményeket elismert szakértői csapattal dolgozzuk fel. A kamarai választások után például egy kutatásból az derült ki, hogy a kisvállalkozók számára a két legnagyobb kihívást a kötelező adminisztráció és az adózás szabályrendszere jelenti. Emiatt került a Kormány-Kamara együttműködés középpontjába az adózás és az adminisztráció csökkentése, lehetőségek szerinti egyszerűsítése, a tudás alapú kamara megvalósítása és a támogatási politika.
– Márciusban, amikor a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara kínai üzleti estjén járt, akkor beszédében kitért a kamarai reneszánszra, melynek fókuszában a vállalkozó áll. Mit jelent pontosan ez, milyen terveik vannak a jövőt illetően?
– A Kamara működésének reformját, melyet közösen hirdettünk meg, kamarai reneszánsznak neveztük el. Ahogy a reneszánsz korszakában az ember került a középpontba, úgy a tavaly november óta folyamatosan megújuló Kamara fókuszában most maguk a vállalkozók állnak, a vállalkozó emberek, akik a magyar gazdaság motorjai. A Kamara az ő problémáikra igyekszik érdemi megoldásokat találni. Valamennyiünk jól felfogott érdeke, hogy a magyar vállalkozások minél hatékonyabban és eredményesebben működjenek, hiszen Magyarországon fizetik az adót, a pénzüket főleg itthon fektetik be vagy használják fel. Minden támogatást megérdemelnek és mi minden támogatást meg fogunk adni nekik a lehetőségeinken belül. Szerintem ez nem kevés.
– Ennek a reneszánsznak része a tudásalapú kamarai rendszer kialakítása is. Mit takar ez a fogalom, és hogyan szolgálja a vállalkozások érdekeit ez a rendszer?
– A Kamara új vezetése egy olyan gazdasági-üzleti ökoszisztéma kialakításán dolgozik, amely képletesen és a valóságban is megnyitja a kapukat a vállalkozók előtt. Az a célunk, hogy a magyar cégek könnyen és egyszerűen hozzáférjenek a szükséges tudáshoz a továbbiakban. Fontos körülmény, hogy komoly különbségeket látunk a lehetőségek terén, ha csak a szomszédos Ausztriában működő kamaráéval hasonlítjuk össze a saját helyzetünket. Az osztrák szervezet évente nagyjából 1 milliárd euróból gazdálkodik, míg a Kamaráé csak ezen összeg töredékéből, mintegy 10 millió euróból valósítja meg céljait. Ezért nem működik, hogy minden szükséges rendszert saját magunk építsünk ki.
A már épülő ökoszisztémába becsatornázzuk többek között a felsőoktatási intézményeket, a kutatóintézeteket, az oktatócégeket és a képzési központokat is, vagyis minden olyan intézményt, szervezetet, amely tudást adhat át a hazai vállalkozóknak. Közben a piaci szereplőket is ösztönözzük, hogy vegyék igénybe a kínálkozó lehetőségeket. Számos pozitív példa van a nagyvilágban arra, mennyire fontos a folyamatos tanulás, a tudásalapú gazdaság létrehozása. Szingapúr szinte a semmiből lett pár évtized leforgása alatt a világ vezető “tudáshatalma”. Kiváló példa Tajvan, Finnország vagy akár Dánia. Utóbbi a XIX. század végén virágoztatta fel a gazdaságát egy hasonló filozófiát követve.
A stratégiánknak a hosszútávú mellett rövidtávú elemei is vannak, amelyek egyebek mellett a mesterséges intelligenciára fókuszálnak.
– Robbanásszerű fejlődésen megy át a digitális világ az AI jóvoltából is. Milyen előnyei lehetnek a mesterséges intelligencián alapuló megoldásoknak a vállalkozók számára, és mely szektorokban érdemes mindenképp bevetni azokat?
– Az erre vonatkozó kutatások szerint a mesterséges intelligenciával akár 40 százalékos hatékonyságnövelést is el lehet érni egy vállalkozásnál, a legkisebbnél is. Az emberi beavatkozás továbbra is rendkívül fontos, mivel a mesterséges intelligencia számos összefüggést nem tud megfelelően kezelni, ezért egyes esetekben hibás információkkal állhat elő. Aki viszont ügyesen használja, az óriási fejlődést tud elérni. Mi rövidtávon a kis- és középvállalkozásoknak pont azt szeretnénk megtanítani, hogyan lehet a mesterséges intelligencia segítségével az adatokat elemezni és a hatékonyság irányába mutató döntéseket hozni. Az AI (artificial intelligence – mesterséges intelligencia) ma már megkerülhetetlennek tűnik a teljesség igénye nélkül a képzés és a fejlesztés, az infrastruktúra menedzsment, az adatfeldolgozás és -tárolás, az energiagazdálkodás, a hálózati automatizálás és az erőforrás-optimalizálás területén.
– Hogyan látja, mennyire ismerik és alkalmazzák a hazai cégek az AI előnyeit, a digitális megoldásokat?
– Nagyon komoly kihasználatlan potenciált látok ezen a területen. Májusban volt egy programunk, amelyben nyolc kisvállalkozás vett részt, a legkülönfélébb szektorokból. A feladatuk az volt, hogy szakértők segítségével 24 óra leforgása alatt érdemi segítséget kapjanak a mesterséges intelligenciától, vagyis jobban és hatékonyabban működjenek az eddigieknél. Volt olyan vállalkozás, amelyik részére egy külön applikáció készült, mások programtervet kaptak az AI segítségével. A nap végére minden résztvevőnél egyértelműen hatékonyabbá vált a munka. A következő egy évben tízezer magyar vállalkozást kívánunk megismertetni a mesterséges intelligencia használatával és kétségtelen előnyeivel. Ezt segíti a kormányzattal kötött együttműködésünk is.
– Hogyan alakult az elmúlt években a hazai kkv-k versenyképessége és hatékonysága Nyugat-Európához képest? Mi az, amiben még javulnunk szükséges?
– Összehasonlíthatatlan előnyben vannak hozzánk képest, de náluk nem volt negyven év kommunizmus, kialakulhattak évszázados hagyományok, patrióta nagypolgárság, amelynek például fontos, hogy a saját hazája fejlődjön, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt, rugalmasan reagálva a folyamatosan változó környezetre. Egy ilyen stabil alappal rendelkező társadalom jóval könnyebben birkózik meg akár az olyan kihívásokkal is, mint a gazdasági világválságok vagy például egy COVID19 méretű világjárvány. Napjainkban azonban látszik, hogy globális szinten megkerülhetetlen technológiai forradalmak zajlanak. Elég csak a mesterséges intelligenciára gondolni, amely olyan átütő változásokat hoz magával, hogy leginkább az ipari forradalomhoz lehetne hasonlítani. Ehhez pedig újfajta hozzáállás kell. Ebben az új világban, aki a tudást birtokolja, az fogja megnyerni a versenyt is. A magyarság pedig régóta kivételes elméket adott a világnak, napjainkban sincs ez másként.
– Milyen lehetőségek állnak a magyar vállalkozások rendelkezésére ahhoz, hogy fejlődni tudjanak?
– A Kamara számos társadalmi, gazdasági és kormányzati együttműködése révén, valamint a területi kamaráknál is felhalmozott tudásbázissal, egyedi kapcsolatrendszerrel tudja segíteni a vállalkozókat. Az első lépés azonban mindig az, hogy a vállalkozó eldönti, mit szeretne. Mi – szigorúan átvitt értelemben – fel tudjuk fegyverezni, de a harcot neki kell megvívnia. Viszont fontos üzenet, hogy a vállalkozó sosincs egyedül. A Kamarának az a dolga, hogy minden körülmény közepette támogassa, segítse a hazai vállalkozói környezet működését. Ami egyébként sikerre van ítélve.