Hogyan válaszolhatunk a globális gazdasági kihívásokra és az aktuális geopolitikai változásokra? Március 17-én lezajlott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Külgazdasági Évnyitója, ahol a legfontosabb külpiaci trendek és stratégiák kerültek fókuszba.
– Három nappal a magyarországi választás után terjesztik be Brüsszelben azt a jogszabályt, amely kitiltaná az orosz kőolajat az európai piacról, a jelenlegi nemzeti kormány azonban győzelme esetén harcolni fog a rezsicsökkentés védelméért – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Külgazdasági Évnyitóján.
Nagy harc várható
Az MTI beszámolója szerint a március 17-ei eseményen arra figyelmeztetett a miniszter, hogy nagy harc várható az energiaellátás terén. Közölte, a közel-keleti helyzet ma a történelem legdrámaibb kőolajellátási krízisének veszélyét hordozza magában, a Hormuzi-szoros lezárása a világ teljes felhasználásának körülbelül húsz százalékát érinti.
– Magyarország számára az olcsó orosz kőolaj a rezsicsökkentés fenntartásának az alapja. Mert az egész rezsicsökkentés alapja, hogy másoknál olcsóbban veszünk energiahordozókat Oroszországból. Mert az Oroszországból érkező gáznál Magyarország számára jelenleg nem áll rendelkezésre olcsóbb forrás, s az Oroszországból származó olajnál nem áll rendelkezésre olcsóbb forrás. És ha megtiltják Magyarország számára az olcsó olaj megvásárlását, az azt jelenti, hogy innentől kezdve az ország energiaellátása drágábban fog megtörténni – emelte ki.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar kormánynak emellett ragaszkodnia kell a szuverenitásához, minden háborúból ki kell maradnia és fenn kell tartania a gazdasági szuverenitást is.
Szemléletváltásra van szükség
Ugyanakkor az MTI beszámolójából kiderült az is, hogy Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt az évnyitón, hogy a magyar gazdaság jövője a hatékony exporton múlik. Kifejtette, az elmúlt 15 év gazdasági sikertörténet, a magyar gazdaság extenzív növekedési időszakban volt. Nagy Elek kiemelte, a magyar gazdaság kihívás előtt áll. Szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy tudás és technológia alapú gazdaság épüljön.
A kamara elnöke szólt arról is, hogy az MKIK-nak, mint köztestületnek fő feladata a gazdaság általános érdekvédelme. Tavaly májusban a kormány és a kamara olyan együttműködési megállapodást írt alá, amelyben konkrét feladatokat, határidőket határoztak meg, és ez mind számonkérhető. Ennek köszönhető, hogy tavaly 11 pontos adócsökkentést jelentettek be közösen.
A kamara elnöke szerint a jövőben az államnak innovációs katalizátornak kell lennie, és a támogatási rendszert úgy kell alakítani, hogy minél több kutatás-fejlesztéssel, innovációval foglalkozó cég legyen.
– Meggyőződésünk, hogy az innováció a sikeres export alapja – fogalmazott az MKIK elnöke.
Nagy Elek a Makronóm Intézet kutatására utalva felhívta a figyelmet arra, hogy azok a vállalkozások a sikeresek, amelyek innovatívak, együttműködtek az egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Ezek a cégek háromszor annyit költöttek oktatásra és fejlesztésre, mint a versenytársaik, kétharmaduknál dedikált innovációs csapat dolgozott, és 70 százalékkal többet tudtak fizetni a munkavállalóiknak.
Komolyabb volumen kell a piacon
A Fókuszban a külpiacok című rendezvényen Kárpáti Péter, az MKIK Külgazdasági Szakmai Bizottságának elnöke a szakmai támogatás és az exportorientáció gyakorlati kérdéseit vázolta fel. Mint mondta, a kamara átalakulásának közepette is nagyon sikeres évet zárt tavaly az MKIK, több mint 800 eseményt szervezett a teljes országos kamarai szervezet, több mint 8 ezer résztvevővel.
– Ez az átalakulás a következő évtizedek sikeres kamarai külgazdasági tevékenységének alapja – emelte ki.
Mint mondta, az átalakulás során két fő pontot fogalmaztak meg a kamara jövőképében és küldetésében: a vállalkozások tudják, hogy a kamara értük van, és stabil hátteret nyújt számukra, ami alapján hatékonyan növekedni tudnak.
Megjegyezte, a tervezés során a kamara külgazdasági szervezetének átalakítására is figyelmet fordítottak annak érdekében, hogy a vállalkozások tudják, merre induljanak, ha exportálni szeretnének, hogy a kamara az első pont a folyamatban, amire építkezni tudnak. Hozzátette, egykapus rendszert szeretnének kialakítani, amely által egészen a tárgyalóasztalig juttatják a vállalkozást, a kamara ekkor lép majd hátra a folyamatban.
Kitért arra is, hogy nem egy-egy cégben kell gondolkozni, rendszerekre és céghalmazokra van szükség ahhoz, hogy komolyabb volumennel jelenjenek meg az exportképes magyar vállalkozások a piacon.
Rámutatott, a cél az, hogy az MKIK a magyar külgazdasági ökoszisztéma valós részese legyen.
Fotó: MKIK