A reziliencia, vagyis a gazdasági és társadalmi kihívásokhoz való rugalmas alkalmazkodás került a középpontba a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara Női Vezetői Klubjának és az Enterprise Euorpe Network-Szeged konferenciáján, amelyet a klub fennállásának 11. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A szakmai programon gazdasági előadások, inspiráló életutak és női vezetőket érintő aktuális kérdések – a generációs különbségektől a mesterséges intelligenciáig – kerültek terítékre.
Ha május 6., akkor női vezetői nap a kamarában – 11 évvel ezelőtt ugyanis ezen a napon alakult meg a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara Női Vezetői Klubja, mely akkor még csupán mintegy 10 tagot tudhatott magáénak, ma pedig már 130-nál is több taggal büszkélkedhet. A vármegye minden pontjáról csatlakoztak üzletasszonyok, női vezetők a szakmai klubhoz, amely tavaly, a 10. évfordulójakor határozott úgy, hogy a fennállást minden évben konferenciával ünnepli meg.
Idén a reziliencia, vagyis a gazdasági kihívásokra adott rugalmas válaszok voltak az Enterprise Europe Network-Szegeddel közösen szervezett program fókuszában. Éppen ezért az eseményt dr. Pelle Anita, az SZTE Gazdaságtudományi Kar egyetemi docensének előadása nyitotta meg, amelyben a női reziliencia gazdasági szerepét és aktuális kihívásait mutatta be, kiemelve, hogy a válságokkal terhelt időszakban – a pandémiától az infláción és energiaválságon át a geopolitikai bizonytalanságokig – a rugalmas alkalmazkodóképesség már nemcsak előny, hanem a versenyképesség és a hosszú távú siker alapfeltétele.
Az ELTE KRTK Világgazdasági Intézet külső munkatársának előadása rámutatott arra, hogy a női reziliencia egyszerre jelenik meg egyéni, vállalati és társadalmi szinten. Az önbizalom, az alkalmazkodóképesség és a folyamatos tanulás mellett az empatikus, együttműködő vezetés és a gazdasági döntéshozatalban való részvétel is kulcsszerepet kap. Kitért a nőket érintő legnagyobb kihívásokra is, így többek között a láthatatlan gondoskodási terhekre, az üvegplafon jelenségére, a válságok aránytalan hatásaira, valamint az önérvényesítés nehézségeire.
A szakmai előadás bemutatta az Európai Unió válaszait és eszközeit is, különösen a 2020–2025-ös Gender Equality Strategy célkitűzéseit, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a munka és magánélet egyensúlyát, a női vezetők arányának növelését és a női vállalkozók támogatását szolgálják. Dr. Pelle Anita hangsúlyozta, a reziliencia fejleszthető képesség.
A folytatásban egy beszélgetés következett Pataki Ági Balázs Béla-díjas filmproducerrel, akit Hegedűs-Szabó Irén kérdezett. Szóba került például a Nyitottan a világra című írása Pataki Áginak, aki mint kiderült, csúcsot döntött a modellkedésben is, hiszen egészen 20 évig tartott ez a karrierje, amire leginkább csak külföldön találni példát, általában néhány évig szokott tartani a modellkedés a legtöbb hölgynél. Nem véletlen, hogy ő volt Magyarország első sztármodellje.
Több radikális váltás is történt Pataki Ági életében, tehát a reziliencia a mai napig meghatározó része az életének, de ahogyan a beszélgetés során mondta, ő is úgy véli, hogy tanulható, sőt, siker nincs is nélküle, de érzékenynek kell lenni rá. Egészen a 80-as évekig volt modell, ezt követően divatüzleteket nyitott, amelyek a rendszerváltásig működtek. Mint mondta, felmérték, hogy mi a hiánycikk, miben tudnak újak, izgalmasak és innovatívak lenni, amire egyébként mindig szükség van ahhoz, hogy sikerre vigyük a vállalkozásunkat. Persze a külső körülményekhez, változásokhoz is alkalmazkodni kell.
Ugyanakkor szerinte minden vállalkozó fejében ott kell legyen az is, hogy van egy pont, amikor nem akar már alkalmazkodni, és váltania kell. Esetükben ez volt a rendszerváltáskor, ekkor kezdett filmproducerként dolgozni. Rugalmas volt, új dolgok felé nyitott.
Szóba került a nők elismertsége is. Az ismert reklámarc szerint tőlünk függ, hogy milyen státuszt taposunk ki magunknak akár a magánéletben, akár a karrierben, és tenni kell azért, hogy legyen saját egzisztenciánk, a munka tekintetében is azért, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak.
A május 6-ai programot egy kerekasztal-beszélgetés zárta. D. Tóth Júlia rádiós újságíró, kommunikációs tréner moderátorként kérdezte Simon-Tábori Évát, a Clair&Curtis Communication Kft. ügyvezetőjét, az MKIK Női Vállalkozók Kollégiumának elnökét, valamint Kiss Krisztinát, a COOP Szeged Zrt. vezérigazgató-helyettesét arról, hogy hogyan tudnak helyt állni női vállalkozóként, vezetőként, hogyan viszonyulnak a generációs különbségekhez és a mesterséges intelligenciához.
A beszélgetésből kiderült, a férfiakkal való egyensúly megtalálásához nagyfokú rugalmasságra van szükség, de így van ez a generációk közötti különbségek enyhítésében is. Úgy vélik, előnyt lehet kovácsolni abból, ha egyszerre 3-4 generáció van jelen egy munkahelyen, vezetőként meg kell látni azt, hogy melyik feladatot kire érdemes osztani a gyorsaság és hatékonyság érdekében.
A kerekasztal-beszélgetés remekül tükrözte azt is, hogy a vállalkozások milyen szerteágazó módon használják a mesterséges intelligenciát, vagy épp azon dolgoznak, hogy a cég mindennapjainak részévé váljon. Használják például egy üzlet dekorációjának újratervezéséhez, de a napi adminisztrációs feladatok elvégzésében is remek segítség.