Sok magyar vállalkozásnál a tulajdonos maga látja el az ügyvezetői feladatokat, gyakran díjazás nélkül. Ez azonban társadalombiztosítási szempontból nem jelent automatikus járulékmentességet.
A TB-minősítésnél nem az a kiindulópont, hogy az ügyvezető kap-e fizetést, hanem az, hogy milyen jogviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat. A hibás besorolás járulékhiányhoz, utólagos korrekcióhoz és adókockázathoz vezethet.
Az ügyvezetés jogviszonya
Az ügyvezetői feladatok ellátása történhet munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban.
Munkaviszony esetén a társadalombiztosítási és járulékfizetési szabályokat a munkaviszonyra vonatkozó általános előírások szerint kell alkalmazni.
Megbízási jogviszonynál összetettebb a helyzet, különösen akkor, ha az ügyvezető egyben a társaság tagja is. Ilyenkor azt is vizsgálni kell, hogy az ügyvezetés mellett végez-e személyes közreműködést a társaság tevékenységében.
Ha a tag megbízási jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, és ezen kívül nem működik közre személyesen a társaság tevékenységében, társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül. Ez bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget eredményezhet.
Más a helyzet akkor, ha a tag az ügyvezetés mellett ténylegesen részt vesz a cég szakmai munkájában is, például IT cégben szoftverfejlesztőként. Ebben az esetben a társas vállalkozói minőség a személyes közreműködéshez kapcsolódik, az ügyvezetői megbízás biztosítási megítélését pedig a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokra vonatkozó szabályok szerint, vagyis a megbízási díj összege alapján kell vizsgálni.
Megbízási díj és biztosítási küszöb
Hagyományos megbízási jogviszony esetén a megbízott akkor válik biztosítottá, ha a tárgyhavi megbízási díja eléri a minimálbér 30 százalékát, napi elszámolás esetén pedig annak harmincad részét.
Ha a díjazás ezt nem éri el, a díj adóköteles lehet, de biztosítási jogviszonyt önmagában nem keletkeztet.
Járulékalap és mentesítő körülmények
A társas vállalkozó főszabály szerint biztosítottnak minősül. Ha a tag a vezető tisztségviselés miatt válik társas vállalkozóvá és főtevékenysége is az ügyvezetés, akkor a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetni.
Ha a társas vállalkozói jogviszony nem az ügyvezetéshez, hanem a személyes közreműködéshez kapcsolódik és a főtevékenység középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum lehet az irányadó alap.
Nem keletkezik kötelező minimumjárulék-fizetés bizonyos esetekben, például ha a társas vállalkozó e jogviszonya mellett heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, nappali rendszerű oktatásban tanul vagy kiegészítő tevékenységet folytat, például saját jogú nyugdíjas.
Más uniós tagállamban fennálló biztosítási jogviszony esetén az A1-es igazolás lehet irányadó.
Bejelentés és bevallás
A társaságnak a biztosítási jogviszonyt a megfelelő NAV-bejelentőlapon, például a 08E nyomtatványon kell rögzítenie.
A havi adó- és járulékbevallásban a tényleges jogviszonynak megfelelő kódot kell feltüntetni, a felmerülő közterhekről adatot kell szolgáltatni, a járulékfizetés teljesítése pedig a társaságot terheli.
Bevallás előtt javasolt ellenőrizni:
- az ügyvezető jogviszonyát,
- a személyes közreműködés meglétét,
- a megbízási díj összegét és biztosítási hatását,
- a heti 36 órás munkaviszonyt, nappali tagozatos tanulmányokat vagy nyugdíjas státuszt,
- a NAV-bejelentéseket és a havi bevallási kódokat.
Az ügyvezetők TB-minősítése nem pusztán adminisztrációs kérdés, hanem fontos járulékkockázati pont. A bevallás előtt célszerű külön is áttekinteni a tag-ügyvezetők státuszát.