Kereken ezer résztvevővel rendezték meg Szegeden a Business Festet, ahol a régió gazdasági jövője, a BYD-beruházás hatásai és a vállalkozások versenyképessége is terítékre került. A programok között kamaránk zöld átállást ösztönző kezdeményezése és sikeres vállalkozók tapasztalatai is szerepeltek.
Brutál jó időszak előtt áll Szeged – így fogalmazott Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője március 12-én, a Szegeden megrendezett Business Fest nyitó kerekasztal-beszélgetésén. A szakember Molnár Csabával, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójával, Gellén Klárával, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettesével, valamint Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármesterrel vitatta meg Szeged munkaerő-piaci helyzetét Knezevics Viktor, a kamarai HR Vezetői Klub elnökének moderálásával.
A WHC ügyvezetője ennek során hangsúlyozta azt, hogy vármegyeszékhelyünkön egy nagyon intenzív munkaerő-toborzási időszak kezdődik a BYD megérkezésével. A város 100 kilométeres körzetében zajlik majd a folyamat, hiszen nincs Szegeden és Csongrád-Csanádban sem annyi álláskereső, amennyire a kínai autógyártónak szüksége lesz, tekintettel az igen alacsony szintű vármegyei munkanélküliségre. Ráadásul nemcsak arra a 10 ezer dolgozóra lesz szükség, akikkel elindul a gyártás, a szakember szerint további 20 ezer munkavállalóra még számítani kell, mint járulékos vonzat. Éppen ezért úgy véli, a határon túl, Szabadkán, Temesváron, Aradon és Újvidéken élőket is megszólíthatja a BYD, hisz nem lesz elegendő munkavállaló a régióban úgy, hogy Kecskeméten ott a Mercedes-gyár, Békéscsabára pedig érkezik a szingapúri Vulcano gigagyára.
„Szegednek jó a vibe-ja”
Molnár Csaba főigazgató szerint is nagy lehetőség előtt áll vármegyénk és a régió is, az ipar folyamatosan erősödik, éppen ezért munkavállalókra lesz szükség. Jelezte, a vármegyében jelenleg 2,4 százalékos a munkanélküliségi ráta, ezen belül a szegedi régióban mindössze 1,7 százalék. Úgy véli, nemcsak a munkaerő-piaci helyzetünk jó, hanem a munkaerő-kibocsátás is, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy az egyetemeken és a szakképzési centrumokban végzett szakemberek itt maradjanak, és a városban helyezkedjenek el.
Gellén Klára rektorhelyettes beszámolója szerint az SZTE már évek óta figyeli a vállalati igényeket és ahhoz igazítja a képzési kínálatát, ennek érdekében a vállalkozókkal és az iparkamarával is együttműködnek, sőt, a szakképzési centrumokkal is együtt dolgoznak a folytonosság érdekében. 13 képzési területen több száz képzést kínálnak, és mindegyik során igyekeznek olyan tudást és készséget átadni a hallgatóknak, amelyek által helyt tudnak állni a munkahelyeken friss diplomásként. Úgy véli, az egyetem feladata a nélkülözhetetlen munkaerő kibocsátása.
Nagy Sándor szerint nemcsak a munkaerő-piaci területen van még tennivaló, hanem annak érdekében is, hogy megmaradjon az emberekben az a vélemény, hogy „Szegednek jó a vibe-ja”. Ennek érdekében is folyamatosan együttműködnek a HIPA csapatával, egyeztetéseik szerint akár az IT területén, akár az egészségipar területén jó lenne beruházásokat Szegedre hívni, azonban még egy akkora ipari szereplőre, mint a BYD, nem feltétlen van szüksége a városnak.
A kerekasztal résztvevői szerint már most érzékelhető Szegeden a BYD jelenléte, de a mindennapi életünkre való hatása 2-3 év múlva lesz igazán érezhető.
Vámháború vs. uniós termék
A kínai multinacionális vállalat kapcsán több beszélgetés, előadás is zajlott a nap során, többek közt Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem habilitált egyetemi docense is kérdezhető volt a BYD-hatás kapcsán. A szakember arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a BYD azért jön Szegedre valójában, mert egyre inkább fokozódik a vámháború a nagy gazdasági blokkok között. Mint mondta, míg a 90’-es években Amerika, Európa és Japán számított nagy blokknak, addig ma már az első szinten Amerika és Kína helyezkedik el, Európa és Japán a második szintre csúszott. Az első szintén lévők között pedig egyre nagyobb a vámháború, hiszen a kínai termékek elképesztően versenyképesek lettek. Így most az történik a kínaiakkal, mint a 70’-es vagy 80’-as években a japán termékekkel: vámmal, különböző kvótákkal, szabályokkal, leértékelésekkel sújtják őket.
Kiemelte, a legtöbb kínai cég, köztük a BYD is megpróbálja kikerülni ezeket a korlátozásokat, különösen a vámot érintőeket, ezért uniós országokban kezdenek szolgáltatni, termelni, mert így bizonyos arányban uniós terméknek minősítik az általuk gyártott, kínált termékeket, ezáltal mentesülnek több szabály alól. Pogátsa Zoltán szerint azonban kérdéses, hogy az Európai Unió mikor mondja azt, hogy a kínai cégek által feltüntetett arányok nem felelnek meg sem a valóságnak, sem az uniós szabályozásnak.
Nem divat, ez versenyelőny
Március 12-én kereken ezer ember töltötte meg a Business Festnek helyet adó SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központot, ahol kamaránk idén egy különleges hangulatú standdal várta a fesztiválra érkezőket a klímaváltozás jegyében. Amellett, hogy széleskörű tájékoztatást adtunk a szolgáltatásainkról, az ingyenes eseményeinkről, a képzéseinkről és a pályázati lehetőségekről, a ReGreenX projektünk részeként zöld átállásra ösztönöztük a vállalkozásokat, hiszen ez ma már nem divat, hanem versenyelőny.
Azok, akik kitöltötték a projekthez kapcsolódó kérdőívünket, bekövették közösségi oldalainkat és jelezték érdeklődésüket a zöldítő projekt iránt, vendégeink voltak egy ízletes kávéra egy igazán egyedi repohárban.
A projektnek már több zöld követe is van vármegyei vállalkozók személyében. Köztük Gyimesi László, a Mystic Nails Hungary ügyvezető igazgatója személyében is, aki a szegedi Business Festen a brandépítésről tartott előadást.
Brandépítés kkv szemüveggel
Mint mondta, ahogyan a boldogság, úgy a brand jelentését sem egyszerű megfogalmazni egyetlen mondatban. Saját szavaival összefoglalva azt mondta, a brand, a márka azoknak az érzéseknek és gondolatoknak a komplex egyvelege, ami felmerül a célközönségben, amikor meghallják a márkánkat, amit akkor mondanak rólunk, amikor mi nem vagyunk a teremben.
Rámutatott, a brand hat az érzelmekre, képes ügyekről, elvekről, szubkultúrákról vagy hiedelemrendszerekről szólni. Ha van egy nagyon jó termék, azt mondjuk, ez nekünk lett kitalálva, ha van egy nagyon jó márka, azt mondjuk, ezek mi vagyunk, a kettő közötti átkötés az érzelmi töltet, ez a branding – tette hozzá.
Kiemelte, minden döntésünket érzelmi alapon hozunk meg, ezért van szükség a brandre, ez adja el a termékünket, ez jelenti az értékünket. Persze ahhoz, hogy ez működni tudjon, folyamatokra, rendszerekre, stratégiára van szükség, hiszen a brandépítés valójában a bizalomépítés. Míg a marketing célja a célközönség figyelmének megszerzése, addig a branding célja a célközönség bizalmának a megszerzése és megtartása.
A kamaránkban működő Enterprise Europe Network Szeged követe 7 lépéses saját módszertant dolgozott ki a bizalom, a brand építéséhez, ezt pedig részletesen be is mutatta a hallgatóságnak március 12-én.
Miben mérhető a siker?
Gyimesi László nemcsak előadott a Business Festen, hanem egy kerekasztal-beszélgetésen is részt vett Gellért Ákossal, kamaránk alelnökével, a Naturtex Kft. egyik ügyvezetőjével, valamint Fábián Zsolttal, az Emmarozs cégvezetőjével. A szakemberek Prónay Szabolcs, az SZTE egyetemi docensének moderálásával arról beszélgettek, hogy miben mérhető a siker, a profit vagy az értékteremtés jelenti számukra azt. Szó volt arról is, hogy hogyan lehet üzletileg erős és értékteremtő vállalkozást építeni, és mi az, ami valóban számít, ha hosszú távon akarunk nyerni.
Gellért Ákos szerint siker az, hogy 100 százalékban családi vállalkozásként működnek évtizedek óta, ő már második generációs vezető a testvérével, és már 40-nél is több országba exportálnak. De büszkék arra is, hogy milyen hatalmas a Naturtex iránti márkahűség, nagyon jó minősítéseket kapnak, rengeteg visszatérő vásárlójuk van. Mindezt folyamatos fejlesztésekkel hálálják meg, jelenleg az online piactér erősítésén dolgoznak egy igen fiatalos csapattal, valamint hamarosan elérhető lesz egyedi fejlesztésük is, amely megkönnyíti mindenki számára a párnaválasztást. A céljuk a jó alvás, valamint a reklamációmentesség. Mint mondta, rendszerint vannak nehézségek, amivel meg kell küzdeniük, de ilyenkor mindig nagyapja szavai jutnak eszébe: a legédesebb szeder nem az út mellett terem, azért be kell menni az erdőbe.
Nos, a Mystic Nails Hungary is jelen van már a piacon 20 éve, és már 30 országban megtalálhatóak Gyimesi Lászlóék termékei, akik nagy hangsúlyt fektetnek a mély piacismeretre, ami szerintük elengedhetetlen ahhoz, hogy valódi értéket tudjanak adni. Elmondása szerint számukra a sikert az jelenti, hogy milyen hozzáadott értéket tudnak képviselni mások életében. Így volt ez a koronavírus idején is, amikor Facebook-csoportot indítottak a szalonjukat bezárni kényszerülő műkörmösök számára, akiknek inspirációt, tanulnivalót nyújtottak a nehéz időszakban. Pillanatok alatt 15 ezer főt számláló csoportjuk lett, melynek segítségével gyakoroltak és képezték magukat a művészek az újranyitásra, amihez a Mytic Nails-nek leadott termékrendelések is párosultak. Lászlóék így tudtak fennmaradni, a forgalmukat megduplázni, miközben a versenytársaik beszakadtak. De nem a profiton volt a hangsúly, hanem a márka iránti elköteleződésen és azon, hogy értéket tudtak adni ebben az igen nehéz időszakban – mondta el Gyimesi László.
Ugyan az Emmarozs nem számlál még évtizedeket, azonban 5 év leforgása alatt 4 üzletre és 80 munkavállalóra duzzadt az 1 üzletes, 2 személyes terv. Fábián Zsolt szerint ez hatalmas siker, ahogyan az is, hogy mindenféle megpróbáltatás és milliós kárt okozó probléma ellenére stabilan, fenntarthatóan tudnak működni Szegeden. Siker számukra, hogy ennyien megszerették őket, hiszen ételt adni másoknak rendkívül bizalmi pillanat. Úgy véli, ehhez elég komolyan és személyesnek kell lenni, hiszen a vásárló valami különlegeset kell kapjon, számára megfelelő ételhez kell jutnia, nem olyan ez, mint az autógumi vásárlásra. Éppen ezért Zsolt is rendszeresen a vendégtérben dolgozik, figyeli a vásárlók reakcióit, igényeit, sőt, beszélget is velük. Elárulta, a fejlődés és a hatékonyabb gazdálkodás érdekében hamarosan bevonják a működésükbe a mesterséges intelligenciát is. Jelezte, olyan tudást integrálnak, amelynek segítségével könnyebben lépnek, terveznek a jövőben.