Az ENSZ november 11–22-én Azerbajdzsánban tartandó éghajlat-változási konferenciáján (COP29) az Európai Unió együtt fog működni a nemzetközi partnerekkel a Párizsi Megállapodás azon céljainak megvalósítása érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést a lehető legközelebb kell korlátozni az 1,5 °C-hoz. Az éghajlatváltozás továbbra is olyan probléma, amely nem ismer határokat, és egyre inkább árt az életnek és a megélhetésnek Európában és világszerte. A COP29-en a Párizsi Megállapodás részes feleinek biztosítaniuk kell, hogy a globális pénzmozgások egyre inkább igazodjanak a Párizsi Megállapodáshoz, felszabadítva a beruházásokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására vonatkozó új, számszerűsített kollektív cél elfogadása révén. Az NCQG lesz az idei tárgyalások fő prioritása.
Az EU jelenleg az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásának legnagyobb szolgáltatója: 2023-ban 28,6 milliárd euróval járult hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozásához, és további 7,2 milliárd euró összegű magánfinanszírozást mozgósított annak érdekében, hogy támogassa a fejlődő országokat üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk csökkentésében és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban. Míg a fejlett országoknak továbbra is vezető szerepet kell vállalniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának mozgósítására irányuló erőfeszítésekben, az ambíció eléréséhez a hozzájárulók szélesebb csoportjára, valamint a magánszektorból származó, új és innovatív források mozgósítására, valamint a globális és hazai szintű előfeltételek megteremtésére van szükség. Az NCQG-nek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a pénzmozgások összhangban legyenek a Párizsi Megállapodással, és meg kell változtatnia az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról szóló többoldalú párbeszéd jellegét. El kell ismernie, hogy globális erőfeszítésre van szükség a köz- és magánforrások széles köréből származó, belföldi és nemzetközi szintű finanszírozás mozgósításához.
Az idei megbeszélések másik fontos eleme az lesz, hogy megerősítsék a tavaly Dubaiban elfogadott globális energiacélokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra, a megújuló energiaforrásokba való háromszoros beruházásokra és a kettős energiahatékonysági intézkedésekre irányulnak 2030-ig. Az uniós tárgyalók azon fognak dolgozni, hogy ambiciózus elvárásokat fogalmazzanakmeg a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokra vonatkozóan, amelyeket jövőre valamennyi félnek be kell nyújtania. Az EU az év elején az Európa 2040-re vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzéséről szóló bizottsági közlemény közzétételével megkezdte az új nemzetileg meghatározott hozzájárulásának előkészítését. A Bizottság jogalkotási javaslatot kíván előterjeszteni annak érdekében, hogy 2040-re 90%-os kibocsátáscsökkentési célt rögzítsen az európai klímarendeletben. Ez a cél később alapul szolgál majd az új uniós nemzetileg meghatározott hozzájárulás benyújtásához.
Az uniós tárgyalócsoport a nemzetközi szén-dioxid-piacokról szóló, a Párizsi Megállapodás 6. cikke szerinti tárgyalások lezárásán is dolgozni fog. A szén-dioxid-ellentételezés szigorú rendszerének, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó projektek finanszírozásának növekvő globális igénye miatt közös normákat kell bevezetnünk. Ezeknek a magas szintű integritáson, addicionalitáson, tartósságon és elszámoltathatóságon kell alapulniuk.
Wopke Hoekstra éghajlat-politikai biztos ismét vezetni fogja az uniós tárgyalócsoportot a COP29-en, szorosan együttműködve a Tanács elnökségével és a tagállamokkal a múlt hónapban elfogadott tárgyalási megbízás teljesítése érdekében. Kadri Simson energiaügyibiztos november 14–15-én vesz részt a konferencián, amelynek középpontjában a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra vonatkozó kötelezettségvállalás végrehajtása, a metánkibocsátás csökkentésére irányuló munkánk és a tiszta technológiák fejlesztése áll. Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos november 12-én Bakuban is részt vesz „A nettó zéró versenyképesség jövője” című magas szintű rendezvényen.
(Forrás: EU Bizottság)