A kiberbiztonság nem boszorkánykonyha

– 238 ismert, zsarolóvírus támadást végző csoport működik. Ez a beazonosítható csoportok száma, ennél jóval több működik a világon, hiszen sokról még nincs információnk. Az áldozatok száma a 18 ezret is meghaladja – mondta el Balogh Renáta információbiztonsági tanácsadó a kamara Női Vezetői Klubjának márciusi eseményén.

A tanácsadó a kiberbiztonság kapcsán tartott előadást Online is okosban – a kiberbiztonság nem boszorkánykonyha címmel. Beszámolójából kiderült, csak ebben a hónapban, március 5-ig 1703 támadás történt világszerte, összesen 70-en estek áldozatul, ebből 9-en magyarok voltak.

– A legnagyobb kitettség a közszolgáltatásokat érinti, de a szállítással és logisztikával foglalkozó vállalkozásokat is gyakran éri támadás. A harmadik helyen a bank és pénzügyi szektor áll, negyedik helyen az üzleti szolgáltatók szerepelnek, majd a digitális infrastruktúrát kínálók, az ipar, a média és az egészségügy következik. A legkisebb mértékben az űripar van kitéve a zsarolóvírus támadásoknak – mutatott rá.

Balogh Renáta szerint a támadással okozott kár több millió, vagy akár több milliárd forint is lehet, hiszen igen magas összegű váltságdíjat kérnek a csoportok azért, hogy visszaadják az ellopott adatokat. A szakértő szerint előfordulhat, hogy az áldozatoknak adatvédelmi bírsággal is számolniuk kell az érzékeny adatok kikerülése miatt, még akkor is, ha támadás miatt láttak napvilágot az adatok.

– Ráadásul nem lehetünk biztosak abban, hogy a váltságdíj megfizetését követően minden adatunkat visszakapunk, ahogyan abban sem, hogy az adatokat nem adták el közben másoknak. Akár teljes adatvesztés is lehet, több éves munkánk lehet oda. Mindemellett a támadás teljes leállást okozhat, ez pedig bevétel kieséshez vezethet – emelte ki.

Az előadásból kiderült az is, hogy a csoportok megtévesztés útján támadnak, vagy az ismert sérülékenységet használják ki. Éppen ezért Balogh Renáta azt tanácsolta a Női Vezetői Klub tagjainak, hogy vállalkozóként is úgy járjanak el biztonsági szempontból, ahogyan magánemberként tennék. Azt javasolta az üzletasszonyoknak, hogy legyen bennük egészséges bizalmatlanság, gondolják át, hogy mit osztanak meg az interneten, ne higgyenek el mindent és ne engedjenek a sürgetésnek.

A március 12-ei eseményen Ződi-Sipos Mária, a CreatIT ügyvezetője, az Enterprise Europe Network-Szeged nagykövete is előadást tartott, így segítségével a női vállalkozók megtudhatták, hogy az aktuális digitalizációs pályázati lehetőségek között mely pályázatok érintettek az információbiztonság témában, amivel akár fejleszteni is tudjuk saját vállalkozásunkat. Így többek közt a Demján Sándor Program „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” alprogramjáról is szót ejtett, hiszen cégük vállalja a sikeresen pályázó vállalkozások honlapjának, közösségi oldalának létrehozását, működtetését.

A program célja csökkenteni a hazai kkv-k digitalizációs elmaradását az uniós versenytársakhoz képest – hazánkban a 10 fő feletti vállalkozások kétharmada rendelkezik saját honlappal, az EU közel 80%-os átlagához képest – aki ma nincs jelen az interneten, vagy a social média felületein, sokkal kisebb eséllyel talál magának ügyfelet.

Galéria