Megérkezett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány következő tanulmánya, melyben az informális gazdaság kialakulásáról és hatásáról olvashat bővebb információt a különböző országok – köztük Magyarország – helyzetét bemutatva.
Az informális gazdaság egy rendkívül komplex fogalom, amely több fogalmat hordoz magával, ezek mellett hivatalos statisztikákban nem is szerepelnek. Ide tartoznak az árnyékgazdaságok, rejtett gazdaságok, készpénzgazdaságok, szürke-vagy feketegazdaságok és a földalatti gazdaságok.
Az informális gazdaság és foglalkoztatás növekedésének fő okai a magas adó- és járulékterhek, valamint a bonyolult adórendszer. A gazdasági szereplők gyakran adóelkerülés vagy adófizetés minimalizálása miatt lépnek ki a formális gazdaságból. Az egyszerűbb adórendszerek csökkentik a járulékos és ellenőrzési költségeket.
A jól kialakult jogállamisággal, alacsony adókulccsal, kevesebb törvénnyel és szabályozással rendelkező országok kisebb árnyékgazdasággal rendelkeznek. Az IMF 2018-ban megjelent elemzésében 158 ország árnyékgazdaságának méretét vizsgálta 1991 és 2015 között, amely a GDP 31,9%-át, vagyis közel egyharmadát tette ki.
Az IMF 2018-as elemzésében Magyarországon 1991-2015 között az éves bruttó hazai termék negyede (25,2%) a szürke-fekete gazdaságban jön létre. A rendszerváltozást követően ugrásszerűen megnövekedett a GDP-n belüli aránya, majd mérséklődésnek indult, 2015-ben pedig az IMF becslése szerint 20,5%-ra csökkent az értéke a GDP arányában.
2023-ban a vizsgált magyar foglalkoztatók 67%-nál találtak munkaügyi jogsértést, amelyek a munkavállalók 61%-át érintették. Bár több munkáltatót ellenőriztek, mint 2022-ben, a szabálytalan munkáltatók aránya csökkent (2022-ben 72% volt). A feketefoglalkoztatás az ellenőrzött munkavállalók 15,7%-át, vagyis több mint 6300 főt érintett, szemben a 2022-es 16,5%-kal. A legtöbb feketén foglalkoztatott az építőiparban volt, ahol a munkavállalók közel 50%-a dolgozott szabálytalanul.
Az elmúlt évtizedben Magyarország a rejtett gazdaság visszaszorítása érdekében több intézkedést is bevezetett. Az OECD adatai alapján ennek hatására csökkent az adóék a 2011-es 49, 5%-ról 41,2%-ra, míg az adóelkerülési ráta 21%-ról 6,6%-ra redukálódott.