Tisztelt Partnereink!
A gazdasági-társadalmi környezet folyamatos változása miatt a szakképzést érintő jogszabályokról honlapunkon keresztül tájékoztatjuk Önöket.
Fontosabb változások a szakképzésben (2024):
2024. végi jogszabálymódosítások a szakképzés és felnőttképzés területén
A 2024-es év végén több, szakképzést és felnőttképzést érintő kisebb jogszabálymódosításra került sor, amelyek az alábbiak:
2024. évi LVII. törvény a munkaügyet érintő rendelkezésekről
-
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
Forrás: MK 2024. évi 119. szám
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXII. törvény
-
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
Forrás: MK 2024. év 130. szám
Egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény
-
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
-
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
A belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVII. törvény
-
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
Forrás: MK 2024. évi 131. szám
A Kormány 409/2024. (XII. 20.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek az igazgatási szolgáltatási díjakkal összefüggő módosításáról
-
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása
Forrás: MK 2024. évi 132. szám
A Kormány 462/2024. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásával összefüggő módosításáról
-
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása
Forrás: MK 2024. évi 138. szám
A Kormány 492/2024. (XII. 31.) Korm. rendelete a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról
-
A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása
-
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása
A nemzetgazdasági miniszter 56/2024. (XII. 31.) NGM rendelete a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról
-
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása
Forrás: MK 2024. évi 139. szám
A miniszterelnök 128/2024. (XII. 23.) ME határozata helyettes államtitkár kinevezéséről
Pálmai Gergely – 2025. január 1-jei hatállyal – a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára
Forrás: MK 135. szám
Megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendeletének módosítása
A Magyar Közlöny 2024. június 17-i 65. számában megjelent a Kormány 129/2024. (VI. 17.) Korm. rendelete
a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása
A szakképzésről szóló törvénynek a szakképzés vizsgáztatási rendszerét érintő változásaival összefüggésben szükségessé vált a kapcsolódó részletszabályok megalkotása, illetve a meglévő szabályozási elemek változásokhoz igazítása.
Megjelent a szakképzési törvény módosítása
A Magyar Közlöny 2024. május 9-i 52. számában hirdették ki a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítását
A modern szakképzési rendszer működésének elősegítése érdekében a törvénymódosítás olyan változásokat tartalmaz, amelyek folyamatosan és könnyen hozzáférhetően biztosítják a tanulni, korszerű szaktudást szerezni kívánó fiatal és felnőtt állampolgárok számára az állam által elismert szakmák és szakképesítések megszerzését. Emellett támogatja az országos vizsgáztatási hálózat rendszerének fejlődését és ezzel segítik a szakképzési rendszer további színvonalas működését.
A törvénymódosítás elsősorban az akkreditált vizsgaközpontok szabályozását érinti.
Ezen kívül módosult a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény.
Fontosabb változások a szakképzésben (2023):
Megjelent a szakképzési törvény módosítása:
2023. június 2-án, a Magyar Közlöny 2023. évi 81. számában hirdették ki A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvényt.
A jogszabálymódosítás – amelynek célja a szakképzés szabályozásának finomhangolása – több ponton érintette a szakirányú oktatásra, a szakképzési munkaszerződésekre és a duális képzőhelyekre vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás általános hatálybalépési időpontja 2023. július 1, azonban bizonyos változásokat csak szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
A módosult és új szabályok könnyebb alkalmazása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi, rövid tájékoztatót állította össze a duális képzőhelyeket érintő legfontosabb változásokról.
Megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendeletének módosítása:
2023. július 6-án, a Magyar Közlöny 2023. évi 101. számában hirdették ki A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó kormányrendelet-módosításokról szóló 292/2023. (VII. 6.) Kormányrendeletet.
A módosult és új szabályok könnyebb alkalmazása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi, rövid tájékoztatót állította össze a duális képzőhelyeket érintő legfontosabb változásokról.
Módosultak az adókedvezmények igénybevételének szabályai:
2023.07.14-én, a Magyar Közlöny 2023. évi 105. számában hirdették ki A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvényt.
A jogszabálymódosítás – összhangban a Szakképzési törvény és annak végrehajtási rendeletének módosításával – egységesíti a szakirányú oktatásban való részvételhez kapcsolódóan igénybe vehető szakirányú oktatás és duális képzés szociális hozzájárulási adó alóli adókedvezmény szabályait. A módosítás a társadalombiztosítási járulékfizetés alsó határára vonatkozó rendelkezés alóli kivételt is kiterjeszti.
A módosult és új szabályok könnyebb alkalmazása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi rövid tájékoztatót, illetve a számítási példákat tartalmazó mellékletet állította össze a duális képzőhelyeket érintő legfontosabb változásokról.
Ingyenes jogosítványszerzés a szakképzésben tanulók számára:
2023. október 31-én a Magyar Közlöny 2023. évi 154. számában hirdették ki az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésektől szóló 2023. évi LXX. törvényt
A szakképzési törvény módosítása lehetővé teszi a szakképző intézmény tanulói számára, hogy ingyenesen szerezzenek jogosítványt.
Módosul a megváltozott munkaképességűek szakmatanulása esetén elszámolható szocho-kedvezmény:
2023. november 30-án a Magyar Közlöny 2023. évi 171. számában megjelent a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
A módosítás a megváltozott munkaképességűek szakmatanulása esetén elszámolható szocho-kedvezmény (arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértéke) arányosítását érinti.
A jogszabálymódosítás értelmében 2024. január 1-jétől a szocho-kedvezmény a megváltozott munkaképességű szakmát tanulók esetében – az arányosítást mellőzve – nem a képzőhelyen töltött idő arányában vehető igénybe, hanem valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napra teljes összeg számolható el.
Fontosabb változások a szakképzésben (2022.):
1. Az ösztöndíj és az egyszeri pályakezdési juttatással kapcsolatos változások
2022. január 1-jétől új számítási módszert kell alkalmazni mind a szakképzési ösztöndíjra, mind az egyszeri pályakezdési támogatásra. A változás lényege, hogy ezen összegek meghatározásának alapja már nem a minimálbér, hanem a szakirányú oktatás költségvetési törvényben megállapított önköltségének egy hónapra eső összege, azaz 1.200.000 Ft/12 = 100.000 Ft.
Bár az alap (bázis) lecsökkent a 2021. évi 167.400 forintról, a különböző esetekre konkrétan meghatározott százalékos értékek viszont úgy növekedtek, hogy kompenzálták az alap csökkenését és végeredményként sem a szakképzési ösztöndíj, sem pedig az egyszeri pályakezdési támogatás nem változott érdemben január elsejével. (Példa: a technikumban folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj havonkénti összege 2021-ben 8370 Ft volt, 2022. január 1-től 8000 Ft. Szakképző iskola esetében a két összeg 16740 Ft és 16000 Ft.)
[800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §]
2. A munkabérrel és az egyéb juttatásokkal kapcsolatos változások
a) Alapértékek
A munkabérrel és az egyéb juttatásokkal kapcsolatos változások lényege azonos a fentiekben említettekkel, azaz a minimálbér helyett a költségvetési törvényben meghatározott önköltséghez kötött. Ennek megfelelően a munkabér alsó és felső határa a költségvetési törvényben megállapított önköltség egyhavi mértékének 100%-a és 168%-a, azaz 100.000 Ft és 168.000 Ft. Az egyéb juttatások maximális összege az önköltség 168%-a, azaz 168.000 Ft lett. Összességében megállapítható, hogy érdemi összegszerű változás sem a munkabér, sem pedig az egyéb juttatások terén nem történt.
[800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §]
b) Arányos csökkentés
Amennyiben a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabért és az egyéb juttatásokat nem kell már 50%-ban csökkenteni. Ennek megfelelően a fenti esetben jelenleg az Szkt. 83. § (7) bekezdését kell figyelembe venni, azaz a munkabérre, egyéb juttatásra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.
[Szkt. 83. § (7) bekezdés, 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. § d) pont]
3. A szakképzési hozzájárulás kivezetése
A szakképzési hozzájárulás eredetileg 2022. júliusára tervezett kivezetését előre hozták 2022. január 1-jére. A kivezetéssel kapcsolatos szociális hozzájárulási adómódosítások a következők.
a) A szocho mértéke
A szocho mértéke 15,5%-ról 13%-ra csökken. Így a foglalkoztatót a 2021-ben terhelő 17%-os befizetés 13%-ra csökken.
b) A duális képzéshez kapcsolódó adócsökkentési lehetőségek
A duális képzéshez kapcsolódó korábbi szakképzésihozzájárulás-csökkentési lehetőségek megmaradnak, 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból vonhatók le. Ilyen csökkentési lehetőségek (normatívák) a következők: az arányosított önköltség (szakképző intézmény és szakiskolai tanuló, ill. személy) és hallgatók esetében az alapnormatíva alapján számított normatívák, a 20%-os sikerdíj, a harmadik személynél történő felnőttfoglalkoztatás esetén 50%-os elszámolás, EM)
c) A felsőoktatási szorzószámok
A felsőoktatási duális képzés keretében és a gyakorlatigényes alapképzési szakon hallgatói munkaszerződés alapján folyó képzések után is igénybe vehető továbbra is az adókedvezmény. Változás azonban, hogy a 2021. december 29-től megemelt felsőoktatási szorzókat 2022. január 1-jétől már nem az Szkr., hanem a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
[Szocho tv. 17/A. §, 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 19. §]
Fontosabb változások a szakképzésben (2021.):
- 2021. január 1-jétől hatályba lépett a tanulószerződésre és a szakképzési munkaszerződésre, 2021. július 1. napjától pedig az együttműködési megállapodás alapján megvalósított szakirányú oktatás alapján elszámolható adókedvezmény új szabályai
- 2021. június 10-től nem kell szochót fizetni a tanulószerződések után, szakképzési munkaszerződések eleve szochó mentesek voltak és maradtak
- 2021. július 1-től lehetőség van évente egy alkalommal, legalább négy és legfeljebb tizenkettő hét egybefüggő időszakra szakképzési munkaszerződést kötni.
- 2021. július 1-től megkötött szakképzési munkaszerződésnél az alapján elszámolható adókedvezmény klasszikus esetében kalkulált összegéhez képest annak csupán ötven százalékával csökkenthető, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy.
- 2021. július 1-től megkötött szakképzési munkaszerződések után sikerdíjra elszámolható adókedvezmény feltétele, hogy legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződéssel rendelkezzen. Továbbá aki 2021. július 1-től megkötött szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, akkor a nem saját munkavállalóját képző duális képzőhely esetében a normál (tanuló, saját munkavállaló) adókedvezmény 50%-ának a 10%-a a sikerdíj.
- 2021. szeptember 1-től ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más munkáltatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tekintetében a 77. § (2) bekezdése nem alkalmazható [Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt bizonyos kivételekkel szakirányú oktatás nem szervezhető.], a 84. § (4) bekezdését [szabadság] és a 85. § (1) [munkabér] és (2) bekezdését [egyéb juttatás] pedig a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő mun