2026. augusztus 31-től új szakaszba lépett a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok és a magánalapítványok adóhatósági ellenőrzése. A szabályozás kezdetben a korábban nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokra terjed ki, 2028-tól pedig valamennyi érintett struktúrára kiterjedő NAV-vizsgálatot ír elő az elévülési időn belül. A változások a dokumentáció, a nyilvántartások és a tényleges gazdasági cél megfelelő alátámasztását helyezik előtérbe.
Az RSM becslése szerint az ilyen vagyonkezelési struktúrákban kezelt vagyon több százmilliárd forintos nagyságrendű, miközben a terület fokozott vizsgálata már a NAV 2025-ös ellenőrzési tervében is önálló ellenőrzési témaként szerepelt. A változások hátterét és gyakorlati következményeit az RSM Hungary elemzése foglalja össze.
A korábbi vagyonkezelésekkel indul az ellenőrzés
A 2026. augusztus 31-én hatályba lépett szabályok alapján a NAV ellenőrzi a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény alapján 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyont, valamint az Szja tv. szerinti magánalapítványokat.
A kötelező vizsgálat a már megszűnt kezelt vagyonokra és magánalapítványokra is kiterjedhet. Ilyen esetben az adóhatóság az ellenőrzést a vagyonrendelővel, az alapítóval vagy a csatlakozóval szemben folytatja le.
2028. január 1-jétől az ellenőrzési kötelezettség tovább szélesedik: a NAV valamennyi bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és magánalapítvány tekintetében vizsgálatot folytat le az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. A szabályokat a 2026. évi XXXV. törvény állapította meg.
A NAV a tényleges tartalmat is vizsgálhatja
Az ellenőrzések nem szorítkoznak a szerződések és nyilvántartások formai meglétére.
A törvény külön is nevesíti azokat a körülményeket, amelyeket a NAV vizsgálhat, így különösen:
- a vagyonrendelés kezdeményezésének módját, célját, valamint a vagyonrendelő személyes és gazdasági körülményeit;
- a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel fennálló ügyleti kapcsolatot;
- a szerződések, megbízások és írásos szövegtervezetek tartalmát, részletezettségét, illetve az esetleges adóelőnyre utaló rendelkezéseket;
- a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti kapcsolatot;
- a vagyonrendelés és az első tőkeként teljesített vagyonkiadás között eltelt időt;
- a vagyonkiadás okát és körülményeit.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogszerű működés megítélésénél különösen fontos lehet a vagyonkezelés mögötti üzleti, családi vagy vagyonvédelmi cél, a döntések dokumentáltsága, valamint a vagyonmozgások követhetősége.
A NAV már a 2025. évi ellenőrzési tervében is külön vizsgálati területként jelölte meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal érintett szereplőket. A terv szerint ennek célja egyebek mellett az adójogszabályok megkerülésének, illetve a vagyonrendeléssel megvalósított fedezetelvonásnak a feltárása és megelőzése volt.
Kockázatot jelenthet például, ha a vagyonrendelést rövid időn belül tőkekiadás követi, vagy a vagyonkezelés célja és az egyes döntések háttere nem megfelelően dokumentált. Az ellenőrzés így a formai megfelelés mellett a tényleges gazdasági tartalomra és a döntéshozatali folyamatra is kiterjedhet.
Új szabályok a 2026. augusztus 31-től átadott vagyonra
A módosított szja-szabályokat a 2026. augusztus 31-től bizalmi vagyonkezelésbe adott, illetve magánalapítvány részére tulajdonba adott vagyon adókötelezettségére kell alkalmazni. A korábban átadott vagyon esetében főszabály szerint a 2026. augusztus 30-án hatályos rendelkezések maradnak irányadók.
Az új rendszer lényeges eleme, hogy vagyonátadáskor meg kell állapítani a nem realizált eszközérték-növekményt. Az adófizetés ugyanakkor nem feltétlenül válik azonnal esedékessé: az adóteher a későbbi vagyonkiadás során, annak jogcímétől és tartalmától függően merülhet fel.
A szabályozás egyes esetekben továbbra is kedvező elbánást biztosít. Ilyen például, ha az érintett vagyonelem az eredeti vagyonrendelő által átadott formában kerül kiadásra, vagy ha a vagyonátadás, illetve a kedvezményezett szerzése a vagyonrendelő, az alapító vagy a csatlakozó halálához kapcsolódik. A pontos adókövetkezmények azonban az adott vagyonelem, a nyilvántartások és a vagyonkiadás módja alapján ítélhetők meg.
Nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok
A módosítások részletesebb adminisztrációt is megkövetelnek. A vagyonkezelőnek, illetve a magánalapítványnak nyilvántartást kell vezetnie többek között:
- az átadott vagyonelemek nyilvántartási értékéről;
- a vagyonátadás időpontjáról;
- a megállapított eszközérték-növekményről;
- az értékesített vagyonelemekhez kapcsolódó elkülönült nyilvántartásról.
A vagyonátadást követően a vagyonkezelőnek vagy a magánalapítványnak 15 napon belül tájékoztatnia kell a vagyonrendelőt, az alapítót vagy a csatlakozót a nyilvántartási értékről és a megállapított eszközérték-növekményről. Vagyonkiadás esetén a kedvezményezett részére 30 napon belül kell tájékoztatást adni az irányadó szerzési értékről; ezzel egyidejűleg NAV-adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezhet.
A vagyonkezelőnek és a magánalapítványnak a tárgyévet követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatnia a NAV részére többek között a kezelt vagyon nyilvántartott értékéről és az eszközérték-növekményekről. A 2026-os évre vonatkozó első adatszolgáltatás határideje 2027. március 31.
Mit érdemes most felülvizsgálni?
Az új ellenőrzési és adózási környezetben indokolt áttekinteni, hogy a működő bizalmi vagyonkezelési struktúra dokumentációja, könyvelése és nyilvántartási rendszere teljeskörűen és következetesen alátámasztja-e az egyes vagyonmozgásokat. Kiemelt figyelmet érdemes fordítani az alábbiakra:
- a vagyonrendelés céljának és körülményeinek dokumentáltsága;
- a szerződések, alapító okiratok, megbízások és döntés-előkészítő anyagok összhangja;
- az átadott vagyon értékelésének és bekerülési értékének alátámasztása;
- az eszközérték-növekmény megfelelő nyilvántartása;
- a vagyonkezelői döntések és vagyonkiadások jogcímének, indokának és adókezelésének rögzítése;
- a kapcsolódó bevallási, tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése.
A bizalmi vagyonkezelés továbbra is alkalmas lehet hosszú távú vagyontervezési, vagyonvédelmi és generációváltási célok támogatására. A változások azonban egyértelművé teszik, hogy a konstrukció adójogi megítélésében a formális megfelelés önmagában nem elegendő: a gazdasági cél, a következetes működés és a részletes dokumentáltság egyre nagyobb jelentőséget kap.