A Magyar Közlöny 2026. évi 64. számában megjelent a Kormány 92/2026. (VI. 5.) Korm. rendelete, amely módosította a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendeletet. A módosítás 2026. június 6-án hatályba lépett, és legfontosabb következménye, hogy Magyarország jelenleg nem fogad új vendégmunkásokat vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) tájékoztatása szerint 2026. június 6-tól új vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelem nem nyújtható be, mivel a vendégmunkás-jogcímhez kapcsolódó országlista felfüggesztésre került. A változás ugyanakkor nem érinti automatikusan a már kiadott engedélyeket, és nem szünteti meg teljes egészében a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek rendszerét.
1. Mi változott a szabályozásban?
A korábbi szabályozás alapján a kormány rendeletben határozta meg azon harmadik országok körét, amelyek állampolgárai vendégmunkás-tartózkodási engedélyt igényelhettek Magyarországon. Az elmúlt időszakban ez a kör fokozatosan szűkült, a mostani módosítással pedig az országlista felfüggesztésre került, így jelenleg nincs olyan harmadik ország, amelynek állampolgára vendégmunkás jogcímen új tartózkodási engedélyt kérhetne.
A módosítás következtében:
- új vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki;
- új, kifejezetten vendégmunkás jogcímen érkező harmadik országbeli munkavállalók felvétele gyakorlatilag megszűnik;
- a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül történő tömeges vendégmunkás-behozatal lehetősége jelentősen beszűkül.
2. Mit kell különösen figyelniük a vállalkozásoknak?
- A rendelet értelmezésénél alapvető jelentőségű, hogy különbséget kell tenni a vendégmunkás-tartózkodási engedély és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély között. A mostani változás elsődlegesen a vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket érinti, miközben más jogcímeken továbbra is lehetséges maradhat a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatása, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek.
- A foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek rendszere továbbra is fennáll, és a korábbi kvótaalapú korlátozások is hatályban maradtak. Ezért a vállalkozások számára a jelenlegi helyzetben nem az a fő kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása, hanem az, hogy azt milyen jogcímen, milyen feltételekkel és milyen eljárási rendben lehet jogszerűen megvalósítani.
3. Mi a helyzet a már itt dolgozó munkavállalókkal?
- A módosítás nem vonja vissza automatikusan a már kiadott engedélyeket. Azok a harmadik országbeli munkavállalók, akik jogszerűen, érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel dolgoznak Magyarországon, a meglévő engedélyük alapján továbbra is tartózkodhatnak és dolgozhatnak az országban annak lejártáig.
- A rendelet átmeneti szabályokat is tartalmaz. A 2026. június 5-én érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kérelmeit – így különösen a hosszabbításra vagy ismételt kiadásra irányuló kérelmeket – még a korábbi országlista és a korábbi szabályok alapján kell elbírálni.
- Ugyanez vonatkozik a már folyamatban lévő ügyekre is, amennyiben a kérelmet legkésőbb 2026. június 5-ig rögzítették az idegenrendészeti elektronikus ügyintézési felületen, és az igazgatási szolgáltatási díjat ugyanezen időpontig megfizették. A konzuli tisztviselő által 2026. június 5-ig átvett foglalkoztatási célú tartózkodási engedély iránti kérelmeket szintén folyamatban lévő ügynek kell tekinteni.
4. Milyen gyakorlati következmények várhatók?
- A változás különösen érzékenyen érintheti azokat a vállalkozásokat, amelyek az elmúlt években jelentősebb számban támaszkodtak harmadik országbeli munkaerőre, különösen vendégmunkás-jogcímen foglalkoztatott munkavállalókra.
- A magyar gazdaság több ágazatában foglalkoztatnak fülöp-szigeteki, vietnámi, indiai, kínai, dél-koreai és ukrán munkavállalót, amely meghatározó munkaerőforrást jelentenek, és a hirtelen szigorítás a termelési láncok, a munkaerő-szervezés és a beruházási döntések szempontjából is érdemi kockázatokat hordozhat.
- Az idevágó szakmai anyagok arra is rámutatnak, hogy a foglalkoztatók egy része tartós munkaerőhiánnyal szembesülhet, amennyiben a már ismert toborzási csatornák jelentősen beszűkülnek. Emellett a régiós versenyhelyzet szempontjából is jelentős kérdés, hogy a környező közép-kelet-európai országok közül több továbbra is aktívan versenyez a harmadik országbeli munkaerőért.
5. Mit érdemes most tenni?
- A vállalkozások számára indokolt a meglévő engedélyállomány haladéktalan áttekintése, különösen a lejárati időpontok, a hosszabbítás lehetősége és az egyes munkavállalók jogcíme szerint. Célszerű felmérni azt is, hogy a jövőben mely munkakörök esetében lehet reális megoldás a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély alkalmazása, és mely területeken szükséges alternatív HR-, képzési vagy szervezési megoldások előkészítése.
- A jelen tájékoztató általános, összefoglaló információkat tartalmaz, ezért nem minősül teljes körű jogi tanácsadásnak. Az egyes ügyek pontos megítéléséhez minden esetben a hatályos jogszabályok, az OIF hivatalos tájékoztatásai, valamint szükség esetén egyedi szakmai tanácsadás alapján indokolt eljárni.