A reprezentációs juttatások adózása 2026-tól jelentősen megváltozott. A 10/2026. (I. 30.) kormányrendelet lehetővé tette, hogy bizonyos feltételek mellett az üzleti vendéglátás – például éttermi vagy cukrászdai fogyasztás – adómentesen számolható el reprezentációs juttatásként. Az új rendelkezések alapján a kifizetőt nem terheli személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó abban az esetben, ha a reprezentáció vendéglátás formájában, étteremben vagy cukrászdában valósul meg.
Az adómentesség feltételei:
- a juttatás valódi üzleti, szakmai vagy hivatali célhoz kapcsolódjon,
- az étkezés étteremben vagy cukrászdában, helyben történő fogyasztással valósuljon meg,
- az elszámolt összeg ne haladja meg az éves bevétel 1%-át, legfeljebb 100 millió forintig.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) határozza meg a Reprezentáció fogalmát. A gyakorlatban a reprezentáció megítélése három fő szempont mentén történik:
a célhoz kötöttség, a meghívotti kör zártsága és a protokolláris jelleg. Amennyiben egy esemény elsősorban a munkavállalók részére, rendszeresen és nem protokolláris jelleggel kerül megszervezésre, az nem reprezentációnak, hanem egyes meghatározott juttatásnak minősül.
Az Szja tv. 70. § kimondja, hogy a 69. § szerinti béren kívüli juttatások körébe nem tartozó, külön felsorolt természetbeni juttatások – így a reprezentáció és az üzleti ajándék – után az adó a kifizetőt terheli. Adózási szempontból a reprezentáció az egyes meghatározott juttatások körébe tartozik. Főszabály szerint a juttatás után a kifizető fizeti meg a közterheket: a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót, amely összesen 33,04%-os effektív terhet jelent. A juttatás a magánszemélynél nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
Az áfakezelés tekintetében a reprezentáció jellemzően levonási tilalom alá esik: különösen az étel- és italfogyasztáshoz kapcsolódó áfa nem vonható le. Ugyanakkor komplex rendezvényszervezési szolgáltatás esetén – a szolgáltatás egységes jellegét figyelembe véve – a levonási jog az általános szabályok szerint is megnyílhat. Az Áfa tv. 169. §-a szerinti az egységességet a számlán is fel kell tüntetni.
Amennyiben a beszerzéskor levont adóval finanszírozott tétel később reprezentációs saját célra fordítódik, felmerülhet a saját célú felhasználás utáni adófizetési kötelezettség, amelyet az Áfa tv. termékfelhasználásra és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályai rendeznek.