A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara az idei évben is a TOP 100 Csongrád-Csanád megye gazdasága 2026 című kiadvánnyal elemzi az elmúlt időszak gazdasági teljesítményét. A TOP 100 évről évre nemcsak a megye gazdasági folyamatairól ad képet, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy bemutassuk azokat a vállalkozásokat és vállalkozókat, akik munkájukkal, kitartásukkal és döntéseikkel alakítják gazdaságunkat.
Az adatok alapján Csongrád-Csanád a megyék sorrendjében a legtöbb mutatóban a középmezőnyben helyezkedik el. Az ország 500 legnagyobb vállalkozása közé az árbevétele alapján mindössze 10 cég került be a megyéből, vagyis ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint az egy lakosra jutó ipari termelés 2026 első félévében 1,5 millió forint volt Csongrád-Csanádban, amely megközelítőleg az országos érték felét tette ki. A megyei és az országos átlagkeresetek közötti olló tovább nyílott, és a különbség átlépte a 104 ezer forintot.
A TOP 100 céget vizsgálva továbbra is a kereskedelem vezet a nettó árbevételben, míg az exportárbevétel, a saját tőke és a létszám vonatkozásában a feldolgozóipar hozzájárulása a meghatározó. A TOP 100-ba való bekerüléshez 4,31 milliárd forintos árbevételt kellett elérnie a vállalkozásoknak 2025-ben.
Fontosnak tartjuk, hogy a sikeres vállalatvezetők tapasztalatait bemutassuk, és választ kapjunk arra a kérdésre, hogy hogyan lehet egy vállalkozást válságokon át, folyamatos megújulással és tudatos vezetői szemlélettel hosszú távon fenntarthatóvá tenni. A kamara egyik legfontosabb feladata, hogy a vállalkozások mellett álljon, értük dolgozzon, és olyan lehetőségeket teremtsen, amelyek a mindennapi működésben és a hosszú távú fejlődésben is segítséget jelentenek számukra.
A kamarai rendszer egész Európában csaknem 200 éves hagyományra tekint vissza. Meggyőződésünk, hogy egy modern gazdaságban a kamara megkerülhetetlen intézmény. A kamara feladata, hogy a vállalkozói valóságot elvigye a döntéshozókhoz; az adatot és a napi tapasztalatot szakmai állásponttá formálja, hálózatokat építsen, tudást, képzést adjon, és szükség esetén vitát kezdeményezzen a jobb gazdaságpolitikai döntések érdekében. A kamarai közösség ereje abban rejlik, hogy a cégek megoszthatják egymással tapasztalataikat, és tudnak segíteni egymásnak, bemutatva jó gyakorlataikat. Ezt egész évben színvonalas kapcsolatépítő rendezvények, szakmai konferenciák, képzések, üzleti klubok és céglátogatások szolgálják.
Önkéntes tagjaink száma mára már az 1200-at is meghaladja, és a 30 éves múltú kamarai pénzügyi forrásokból csak a 2025-ös évben 38 kamarai tagvállalat válthatta valóra terveit, összesen több mint 200 millió forint támogatás segítségével.
A következő időszakban is azt tartjuk szem előtt, hogy a kamara a vállalkozások számára valódi segítséget jelentsen, éppen ezért például a vagyonadó bevezetésével kapcsolatos változásokat illetően is fontos feladatunknak tartjuk a vállalkozások érdekeinek képviseletét.
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával közösen fél éves, vállalkozói információk bevonására épülő folyamatot indítottunk. Helyzetképből indulunk, azonosítjuk a kihívásokat, közösen fogalmazzuk meg a kívánt megyei jövőképet, majd ebből vezetjük le a prioritásokat.
Nem azt kell mondanunk, amit minden vállalkozó szívesen hall és nem is azt, amit a politika hallani szeretne. A gazdaság tényeiből kell kiindulnunk, és következetesen a vállalkozások hosszú távú versenyképességét kell képviselnünk.
A fentiek tükrében ajánlom a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésében és az MKIK Vállalkozásfejlesztési Projekt támogatásával készült szakmai kiadványunkat, melynek számadatai mögött ott vannak a megye gazdaságát működtető vállalkozások, az általuk létrehozott érték és az a munka, amelyre Csongrád-Csanád jövője is épül.
Dr. Kőkuti Attila,
a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke