A kamara rövid gazdasági hírei 2023.09.25.
Orbán Viktor szerint Magyarország politikailag stabil, gazdaságilag erős
Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága pedig elég erős, hogy letörje az inflációt, megvédje a nyugdíjakat, a fizetéseket és a munkahelyeket, és a következő évben ismét jelentős gazdasági növekedést érjen el - jelentette ki Orbán Viktor napirend előtt az Országgyűlésben. A miniszterelnök az országos energetikai hálózatról azt mondta, hogy be tudják fogadni a lakossági napenergiát is az elszámolások után. Szólt arról is, hogy hazánk úgy tudta csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását, hogy közben növekedett a gazdaság. A paksi bővítésről úgy fogalmazott, sok európai ország előtt járunk, miközben sok ország most nyitja újra a szénerőműveket.
560 ezer forint a bruttó átlagbér Magyarországon
Júliusban 559 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján, ami 15,2%-os béremelkedésnek felel meg. A bruttó keresetek emelkedése az elmúlt hónapokban lassult. Az infláció nyáron is meghaladta a bérek növekedését, így a keresetek vásárlóereje csaknem egy éve csökken. Augusztusban már stagnálás közelében lehet a reálbér, szeptembertől pedig akár növekedésre is lehet számítani.
Kamatdöntő ülést tart a jegybank kedden
Kamatdöntő ülést tart kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A testület augusztusban nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek felső széle 17,5 százalékról 100 bázisponttal, 16,5 százalékra csökkent. A jegybank tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.
Megelőlegezi az uniós forrásokat a magyar kormány
Megelőlegezi az uniós forrásokat a magyar kormány. Erről Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt egy átadó ünnepségen. Mint mondta, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében megvalósított fejlesztéseket is európai uniós forrásból kellett volna finanszírozni, a fejlesztési költségeket a magyar kormány megelőlegezte a településeknek. Összességében 200 milliárd forintot juttattak így a településeknek.