Az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló rendelettel kapcsolatban. E rendelet végleges jóváhagyását követően a földrajzi árujelzők - amelyek eddig főként élelmiszerek és italok esetében voltak használatban - az olyan ipari termékekre is kiterjednek majd, amelyek minősége alapvetően az előállítási területhez kapcsolódik, mint például a cseh kristály, a limoges-i porcelán vagy a solingeni evőeszközök.

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok jelentősége

Az EU jelenleg egyedi szabályokkal rendelkezik a borok, a szeszes italok, az élelmiszerek, valamint egyéb mezőgazdasági termékek földrajziárujelző-oltalma terén. A Champagne vagy a Prosciutto di Parma a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőinek ismert példái.

A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós szintű oltalma azonban nem biztosított. Az említett rendelet célja, hogy létrehozza a kézműves és ipari termékek (például ékszerek, textíliák, üveg, porcelán stb.) földrajzi árujelzőinek közvetlenül alkalmazandó, uniós szintű oltalmát, kiegészítve ezzel a mezőgazdaság területén alkalmazott uniós földrajziárujelző-oltalmi rendszert.

Az ilyen termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalom ösztönözni fogja a kézműipari innovációt és beruházásokat azáltal, hogy segíti a kézműveseket és az előállítókat, mindenekelőtt a kkv-kat abban, hogy – az uniós versenyszabályokkal összhangban – Unió-szerte népszerűsítsék és védjék hagyományos szakismereteiket.

A megállapodás főbb pontjai

A most az Európai Parlamenttel elért politikai megállapodás:

• biztosítja az összhangot a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó szabályokkal, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (az úgynevezett OFJ-k) koncepciójának alkalmazása által, amely biztosítja, hogy a földrajzi árujelzők vonzóak legyenek a termelők számára, fenntartva a termék jellemzői és földrajzi eredete közötti szoros kapcsolatot
• hatékony ellenőrzési eljárást ír elő a földrajzi árujelzők oltalma tekintetében, egy olyan, önbevalláson alapuló rendszerrel, amelyet a tagállamok ellenőrzésekkel megerősítve alapértelmezett eljárásként alkalmaznak
• biztosítja, hogy a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalma a domain nevekre és az online környezetre is vonatkozzon
• megkönnyíti a földrajzi árujelzők lajstromozási eljárását, különösen a kkv-k számára, miközben magas szintű jogvédelmet biztosít, mivel az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) fontos szerepet fog játszani a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek lajstromozási eljárásában

A következő lépések

Az Európai Parlamenttel elért ideiglenes megállapodást most mindkét intézménynek jóvá kell hagynia és hivatalosan el kell fogadnia.

Háttér

A rendelet az Európai Bizottság által 2020 novemberében előterjesztett, a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv egyik kulcsfontosságú javaslata. A Bizottság 2022. április 13-án tette közzé rendeletjavaslatát. A Tanács 2022. december 1-jén általános megközelítést fogadott el.

Az, hogy a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői ez idáig nem részesültek uniós szintű oltalomban, nem csupán az Unió belső ügye. 2019 novemberében az EU csatlakozott a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez (a Szellemi Tulajdon Világszervezetének egyik nemzetközi szerződéséhez), amely mind a mezőgazdasági, mind a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire kiterjed. A javaslat révén az EU teljesíteni tudja az e szerződés szerinti nemzetközi kötelezettségeit, emellett pedig teljes mértékben élni tud majd az általa kínált lehetőségekkel is.

Forrás: az Európai Tanács Sajtóközlemény, 2023. május 2.