Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályra vonatkozóan annak érdekében, hogy lendületet adjon a tiszta technológiák gyártásának az EU-ban, és biztosítsa, hogy az Unió készen álljon a tiszta energiára való átállásra. Ezt a kezdeményezést Ursula von der Leyen elnök a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részeként jelentette be.

A jogszabály erősíteni fogja a nulla nettó kibocsátású technológiák uniós gyártásának rezilienciáját és versenyképességét, valamint biztonságosabbá és fenntarthatóbbá fogja tenni energiarendszerünket. A javasolt rendelet jobb feltételeket teremt a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló projektek Európán belüli elindításához, és beruházásokat fog vonzani azzal a céllal, hogy az Unióban a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló stratégiai technológiák gyártására vonatkozó teljes kapacitás 2030-ra megközelítse vagy elérje az Unió ilyen technológiák iránti szükségletének legalább 40%-át. Ez felgyorsítja az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljai és a klímasemlegességre való átállás felé történő előrehaladást, javítja az uniós ipar versenyképességét, minőségi munkahelyeket teremt, és támogatja az energiafüggetlenné válásra irányuló uniós erőfeszítéseket.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Olyan szabályozási környezetre van szükségünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy felgyorsítsuk a tiszta energiára való átállást. A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály éppen ezt fogja tenni. Megteremti a legjobb feltételeket azon ágazatok számára, amelyek döntő fontosságúak ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nulla nettó kibocsátást: olyan technológiák számára, mint a szélturbinák, a hőszivattyúk, a napelemek, a megújuló hidrogén és a szén-dioxid-tárolás. A kereslet növekszik Európában és szerte a világon, és most azon dolgozunk, hogy az Európában működő gyártók még nagyobb részét ki tudják elégíteni ennek a keresletnek.”

A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabályra irányuló javaslattal és a villamosenergia-piac szerkezetének reformjával együtt a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály egy olyan egyértelmű európai keretet hoz létre, melynek segítségéve csökkenthető az EU függősége az erősen koncentrált behozataltól. A Covid19-világjárványból és az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott energiaválságból levont tanulságokra építve hozzá fog járulni ahhoz, hogy erősödjön a tiszta energia európai ellátási láncainak rezilienciája.

A javasolt jogszabály olyan technológiákra irányul, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a dekarbonizációhoz. Ezek közé tartoznak a következők: fotovoltaikus napenergia és naphőenergia, szárazföldi szélenergia és tengeri megújuló energia, akkumulátorok és tárolás, hőszivattyúk és geotermikus energia, elektrolizátorok és üzemanyagcellák, biogáz/biometán, szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás, energiahálózati technológiák, fenntartható alternatívüzemanyag-technológiák, a nukleáris folyamatokból származó energiát az üzemanyagciklusból minimális hulladék mellett előállító fejlett technológiák, a kis méretű moduláris reaktorok és a kapcsolódó legjobb minőségű üzemanyagok. A rendelet mellékletében meghatározott, stratégiai nulla nettó kibocsátású technológiák kiemelt támogatásban részesülnek, és az uniós termelésre vonatkozó 40%-os referenciaérték hatálya alá tartoznak.

Kulcsfontosságú intézkedések a nulla nettó kibocsátású technológiák előállításába történő beruházások ösztönzésére

A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály a következő pillérekre épül:

• Az előfeltételek megteremtése: a jogszabály javítani fogja a nulla nettó kibocsátású technológiákba történő beruházások feltételeit azáltal, hogy növeli a rendelkezésre álló információk mennyiségét, csökkenti a projektek elindításával járó adminisztratív terheket és egyszerűsíti az engedélyezési eljárásokat. A jogszabály emellett arra irányuló javaslatot is tartalmaz, hogy élvezzenek elsőbbséget a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló stratégiai projektek – köztük a leválasztott szén-dioxid biztonságos tárolása –, amelyek alapvető fontosságúak az uniós ipar rezilienciájának és versenyképességének megerősítése szempontjából. E projektek engedélyezése rövidebb határidők és egyszerűsített eljárások mellett fog történni.
• A szén-dioxid-leválasztás felgyorsítása: a jogszabály azt az uniós célt tűzi ki, hogy 2030-ra az EU-ban a stratégiai szén-dioxid-tárolókban évente 50 Mt besajtolási kapacitást érjenek el az uniós olaj- és gáztermelők arányos hozzájárulásával. Ez megszünteti a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás – mint gazdaságilag életképes éghajlati megoldás – fejlesztésének egyik fő akadályát, különösen a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző, energiaigényes ágazatok esetében.
• A piachoz való hozzáférés megkönnyítése: annak érdekében, hogy diverzifikáltabbá váljon a nulla nettó kibocsátású technológiák kínálata, a jogszabály előírja a hatóságok számára, hogy a közbeszerzési eljárásokban és az árverések során vegyék figyelembe a nulla nettó kibocsátású technológiákra vonatkozó fenntarthatósági és rezilienciával kapcsolatos kritériumokat.
• Készségfejlesztés: a jogszabály új intézkedéseket vezet be annak biztosítása érdekében, hogy képzett munkaerő álljon rendelkezésre, amely támogatja a nulla nettó kibocsátású technológiák előállítását az EU-ban, beleértve a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló ipari akadémiák létrehozását a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló európai platform támogatásával és felügyeletével. A szóban forgó akadémiák hozzá fognak járulni a minőségi munkahelyek megteremtéséhez ezekben a kulcsfontosságú ágazatokban.
• Az innováció előmozdítása: a jogszabály lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szabályozói tesztkörnyezeteket hozzanak létre az innovatív nulla nettó kibocsátású technológiák tesztelése és az innováció rugalmas szabályozási feltételek mellett történő ösztönzése érdekében.
• A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló európai platform segíteni fogja a Bizottságot és a tagállamokat az intézkedések koordinálásában és az információcserében, többek között a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló ipari partnerségek tekintetében. A Bizottság és a tagállamok együtt fognak működni annak érdekében is, hogy biztosítsák az adatok rendelkezésre állását a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály célkitűzései felé tett előrehaladás nyomon követéséhez. A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló európai platform az egész EU-ban támogatni fogja a beruházásokat a pénzügyi szükségletek, a szűk keresztmetszetek és a projektek bevált gyakorlatainak azonosításával. Emellett ösztönözni fogja a kapcsolatokat Európa nulla nettó kibocsátású ágazatai között, különösen a meglévő ipari szövetségek adta lehetőségek kiaknázásával.

A megújuló hidrogén Unión belüli elterjedésének, valamint a nemzetközi partnerektől származó behozatalnak a további támogatása érdekében a Bizottság a mai napon ismerteti az Európai Hidrogénbank felépítésére és funkcióira vonatkozó elképzeléseit is. Ez egyértelműen jelzi, hogy Európa ideális hely a hidrogéntermelés számára.

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervben bejelentetteknek megfelelően a megújuló hidrogén előállítására vonatkozó első kísérleti árveréseket 2023 őszén indítják el az Innovációs Alap keretében. A kiválasztott projektek legfeljebb 10 éves működési idő alatt az előállított hidrogén kilogrammjára vetített fix összegű prémium formájában kapnak támogatást. Ez növelni fogja a projektek bankképességét és csökkenteni fogja az általános beruházási költségeket. Az uniós aukciós platform szolgáltatásalapú árveréseket is kínálhat a tagállamok számára, ami szintén megkönnyíti a hidrogén előállítását Európában. A Bizottság tovább vizsgálja, hogy miként volna célravezető kialakítani az Európai Hidrogénbank nemzetközi dimenzióját a megújuló hidrogén behozatalának ösztönzése érdekében. A Hidrogénbank valamennyi elemének még az év vége előtt működőképesnek kell lennie.

A következő lépések

A javasolt rendelet elfogadása és hatálybalépése előtt az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is meg kell vitatnia és jóvá kell hagynia.

Háttér-információk

A Bizottság által 2019. december 11-én előterjesztett európai zöld megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges földrész. Az európai klímarendelet jogilag kötelezővé teszi az EU klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalását és azt a köztes célt, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

Az európai zöld megállapodás megvalósítását célzó jogalkotási csomag tervet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az európai gazdaság szilárdan jó úton haladjon éghajlatvédelmi törekvéseinek megvalósítása felé, a REPowerEU-terv pedig felgyorsítja az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függetlenedést. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervvel együtt ezek határozzák meg a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló európai ipar elérése érdekében történő átalakításának keretét.

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet február 1-jén terjesztették elő a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló ipar fellendítése és annak biztosítása érdekében, hogy az európai zöld megállapodás célkitűzései időben teljesüljenek. A terv felvázolja, hogy az EU hogyan fogja növelni versenyelőnyét a tiszta technológiákkal kapcsolatos beruházások révén, és hogyan fog továbbra is vezető szerepet betölteni a klímasemlegesség felé vezető úton. A terv reagál továbbá az Európai Tanács azon felkérésére, hogy a Bizottság az EU rezilienciájának és versenyképességének védelme érdekében tegyen javaslatokat az összes releváns nemzeti és uniós eszköz mozgósítására és a beruházások keretfeltételeinek javítására. A terv első pillérének célja, hogy kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezetet teremtsen a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparágak számára. E célból a Bizottság a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály mellett előterjeszti a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntartható és versenyképes európai értékláncának biztosítását célzó kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabályt, és javaslatot tett a villamosenergia-piac szerkezetének reformjára, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy élvezhessék a megújuló energiaforrások alacsonyabb termelési költségeiből származó előnyöket.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. március 16.