A zöldebb nagyiparért

Az Európai Bizottság javaslatokat terjeszt elő az ipari kibocsátásokról szóló irányelv naprakésszé tételére és korszerűsítésére. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv a szennyezés megelőzését és ellenőrzését célzó egyik legfontosabb jogszabály. A szabályok naprakésszé tétele elő fogja mozdítani az ahhoz szükséges ipari beruházásokat, hogy Európa 2050-re klímasemleges, szennyezőanyag-mentes és versenyképes gazdasággá váljon. Céljai még az innováció ösztönzése, az élenjárók jutalmazása és az egyenlő versenyfeltételek teremtése az uniós piacon. A felülvizsgálat hosszú távú beruházási biztonságot teremt, mivel az első új ipari kötelezettségek az évtized második felében lépnének életbe.

A felülvizsgálat megtartja a hatályos irányelv jelenleg mintegy 50 000 nagyipari létesítményre és intenzív állattartó gazdaságra kiterjedő átfogó megközelítését. Ezeknek a létesítményeknek a tevékenységükhöz kapcsolódó „elérhető legjobb technikák” alkalmazásával meghatározott kibocsátási határértékeknek kell megfelelniük. Az alkalmas technikákat az ipar, a nemzeti és bizottsági szakértők, valamint a civil társadalom közösen határozzák meg. Az új szabályok még több releváns kibocsátási forrásra alkalmazandók, hatékonyabbá teszik az engedélyezést, csökkentik az adminisztratív költségeket, javítják az átláthatóságot, és erőteljesebben ösztönzik az áttörést jelentő technológiák és más innovatív megközelítések alkalmazását.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „2050-re az Európai Unióban a gazdasági tevékenységek már nem szennyezhetik a levegőt, a vizet és a tágabb környezetünket. A mai javaslatokkal elérhető, hogy jelentősen csökkenjenek a legnagyobb európai ipari létesítményekből és állattartó gazdaságokból származó káros kibocsátások. Az ipari kibocsátásokra vonatkozó európai keret korszerűsítésével kiszámíthatóak lesznek a hosszú távú beruházásokat meghatározó jövőbeli szabályok, javul Európa energia- és erőforrás-függetlensége, és ösztönzést kap az innováció.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „Ezek az új szabályok lehetővé teszik a nagyipari létesítmények és az intenzív állattartó üzemek számára az európai zöld megállapodás és a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósításában való részvételt. Csak az állattartó gazdaságokban végrehajtandó intézkedések révén évente legalább 5,5 milliárd euró költség takarítható meg az emberi egészség terén. A változások új munkahelyeket is teremtenek, amit az EU ökoinnovációs ágazatában már tapasztaltunk. Azok az intézkedések, amelyek proaktívan kezelik a szennyezést, valamint az éghajlati és a biodiverzitási válságokat, hatékonyabbá és ellenállóbbá teszik gazdaságunkat.”

A bevált hosszú távú megközelítés aktualizálása

Az iparral és az érdekeltekkel folytatott széles körű konzultációt, valamint egy alapos hatásvizsgálatot követően a meglévő keretet új intézkedésekkel erősítjük általános hatékonyságának növelése érdekében. A fontosabb változások többek között a következők:

  • A létesítmények engedélyezése hatékonyabbá válik. Jelenleg a létesítmények mintegy 80%-a az elérhető legjobb technikákkal megvalósítható legkevésbé szigorú határértékeket használja. Ehelyett a jövőben meg kell vizsgálni a lehető legjobb teljesítmény elérésének megvalósíthatóságát. Az eltérések engedélyezésére vonatkozó szabályok is szigorúbbak lesznek, a szükséges értékeléseket össze kell hangolni, és az engedélyezett eltéréseket rendszeresen felül kell vizsgálni.
  • Az uniós innováció éllovasai több segítséget kapnak. A bevált legjobb technikákon alapuló engedélyek alternatívájaként az élenjárók rugalmasabb engedély birtokában kipróbálhatják az újabb keletű technikákat. Az ipari átalakulással és kibocsátásokkal foglalkozó innovációs központ (INCITE) fogja segíteni az ipart a szennyezéscsökkentő megoldások azonosításában. Végül 2030-ra vagy 2034-re az üzemeltetőknek ki kell dolgozniuk telephelyeik átalakítási terveit, hogy a 2050-re kitűzött szennyezőanyag-mentességi célkitűzést, a körforgásos gazdaságot és a dekarbonizációs célokat meg tudjuk valósítani az EU-ban.
  • Támogatjuk az ipari szereplők körforgásos gazdaságot előmozdító beruházásait. Az új elérhető legjobb technikák foglalkozhatnak kötelező erőforrás-felhasználási teljesítményszintekkel. A meglévő környezetvédelmi vezetési rendszereket korszerűsíteni kell a mérgező vegyi anyagok használatának csökkentése érdekében.
  • Szinergiát biztosítunk a szennyezésmentesítés és a dekarbonizáció között. Az energiahatékonyságot kifejezetten figyelembe kell venni az engedélyezési folyamatban, és az elérhető legjobb technikák meghatározása során módszeresen kell vizsgálni a dekarbonizáció és a szennyezésmentesítés közötti technológiai és beruházási szinergiákat.

Az új szabályok ezenfelül az eddiginél több létesítményre vonatkoznak majd, nevezetesen:

  • Több nagy intenzív állattartó telepre. Az új szabályok értelmében a legnagyobb szarvasmarha-, sertés- és baromfitartó gazdaságok az irányelv hatálya alá kerülnek: ezek az európai kereskedelmi gazdaságok mintegy 13%-át teszik ki, melyek együtt az uniós állatállománytól származó ammóniakibocsátás 60%-áért és metánkibocsátás 43%-áért felelősek. A hatály kiterjesztésének pozitív egészségügyi hatása évi több mint 5,5 milliárd euróban számszerűsíthető. Mivel a gazdasági üzemek működése egyszerűbb, mint az ipari létesítményeké, valamennyi érintett gazdaság egy könnyített engedélyezési rendszer alá tartozna. A javaslatból eredő kötelezettségeket testre szabjak a gazdaságok méretének és az állatállomány sűrűségének megfelelően. A közös agrárpolitika továbbra is kulcsfontosságú az átmenet támogatásához.
  • Az ipari ásványok és fémek kitermelésére és a nagy volumenű akkumulátorgyártásra. Ezek a tevékenységek jelentősen bővülni fognak az EU-ban a zöld és a digitális átállás lehetővé tétele érdekében. Ezért szükség van az elérhető legjobb technikák alkalmazására egyrészt a termelési folyamatok hatékonyságának biztosítása, másrészt a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. Az irányelv irányítási mechanizmusai, amelyek szorosan bevonják az ipari szakértőket a konszenzuson alapuló és testre szabott környezetvédelmi követelmények kidolgozásába, támogatni fogják e tevékenységek fenntartható növekedését az Unióban.

Végezetül az új szabályok növelni fogják az átláthatóságot és a nyilvánosság részvételét az engedélyezési eljárásban. Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás át fog alakulni uniós ipari kibocsátási portállá, ahol az átlagember is megtekintheti az Európában bárhol kiadott engedélyek adatait, és könnyen képet alkothat a környezetében zajló szennyező tevékenységekről.

További lépések

A Bizottság javaslata alapján a tagállamoknak 18 hónap áll majd rendelkezésükre az irányelv átültetésére nemzeti jogukba, miután az Európai Parlament és a Tanács véglegesen elfogadta a javaslatot. Ezt követően ki kell dolgozni és el kell fogadni az elérhető legjobb technikákat, majd az ipari szereplőknek négy év, a mezőgazdasági termelőknek pedig három év elteltével meg kell felelniük azoknak.

Háttér-információk

Az ipari tevékenységek, például a villamosenergia-termelés és a cementgyártás, a hulladékgazdálkodás és -égetés, valamint az intenzív állattartás keretében káros anyagok kerülnek a levegőbe, a vízbe és a talajba. A kibocsátott anyagok között vannak a kén-oxidok, a nitrogén-oxidok, az ammónium, a por és a higany, valamint más nehézfémek. Az általuk okozott szennyezés olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint az asztma, a bronchitisz és a rák, és évente több milliárd eurós költséget és több százezer korai halálesetet okoz. Az ipari kibocsátások károsítják az ökoszisztémákat, a mezőgazdasági növényeket és az épített környezetet is.

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelvnek köszönhetően az elmúlt 15 évben Európa legnagyobb ipari létesítményeiben és intenzív állattartó gazdaságaiban 40–75%-kal csökkent számos szennyező anyag levegőbe történő kibocsátása. Ebben az időszakban a nehézfémek vízbe való kibocsátása is csökkent, néhol 50%-kal is.

A sikeres kibocsátás-csökkentések ellenére az irányelv hatálya alá tartozó több mint 50 000 ipari létesítmény továbbra is az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 40%-áért, a kén-oxidok, nehézfémek és egyéb káros anyagok levegőbe történő összes kibocsátásának több mint 50%-áért, valamint a nitrogén-oxidok és a finomrészecskék levegőbe történő kibocsátásának mintegy 30%-áért felelős, ezért indokolt további intézkedéseket hozni.

Forrás: az Európai Bizottság sajtóközleménye, 2022. április 5.