Megszületett a megállapodás az Európai Parlament és a Tanács között a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos törvényjavaslatról, amelynek célja, az MI Európában biztonságos legyen, ne sértse az emberek alapvető jogait, ugyanakkor a technológia fejlődését is segítse.

A megállapodás teljes részleteit csak a végleges szöveg összeállítása és nyilvánosságra hozatala után lehet teljes mértékben megerősíteni, ami néhány hetet vehet igénybe. Az Európai Parlament által kiadott sajtóközlemény azonban megerősíti, hogy a Tanáccsal kötött megállapodás tartalmazza a mesterséges intelligencia alkalmazásának teljes tilalmát:

• olyan biometrikus kategorizálási rendszerek, amelyek érzékeny jellemzőket használnak (pl. politikai, vallási, filozófiai meggyőződés, szexuális irányultság, faji hovatartozás);
• az internetről vagy a térfigyelő kamerák felvételeiből származó arcképek nem célzott lekérdezése arcfelismerő adatbázisok létrehozása céljából;
• érzelemfelismerés a munkahelyeken és oktatási intézményekben;
• társadalmi viselkedésen vagy személyes jellemzőkön alapuló társadalmi pontozás;
• az emberi viselkedést manipuláló mesterséges intelligenciarendszerek, amelyek megkerülik az emberi szabad akaratot;
• az emberek (koruk, fogyatékosságuk, szociális vagy gazdasági helyzetük miatti) kiszolgáltatottságának kihasználására használt mesterséges intelligencia.

Az elfogadott csomag olyan mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaz, amelyek „az egészségre, a biztonságra, az alapvető jogokra, a környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra gyakorolt jelentős potenciális káros hatásuk miatt „magas kockázatúnak” minősülnek.

A megállapodás értelmében az EU-s állampolgároknak joguk lesz panaszt tenni ezekkel a rendszerekkel kapcsolatban.

Megállapodás született továbbá egy „kétszintű” védőkorlát-rendszerről is, amelyet az „általános” mesterséges intelligencia rendszerekre kell alkalmazni, mint például az úgynevezett alapmodellekre, amelyek a generatív mesterséges intelligencia alkalmazások, például a ChatGPT vírusos fellendülését támasztják alá.

A jogszabályokban foglalt követelmények be nem tartásáért a jogsértéstől és a vállalat méretétől függően bírságot kell majd fizetni, mértéke: 35 millió eurótól vagy a globális forgalom 7%-ától 7,5 millió euróig vagy a forgalom 1,5%-áig terjedhetnek majd.

Az elfogadott megállapodás a törvény elfogadását követő fokozatos hatálybalépést is lehetővé teszi, így az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének teljes ereje csak 2026-ban lesz érezhető.

 

Forrás: EU Tanácsa Sajtóközlemény